És mégis mire vár a zálogjogosult „karba tett kézzel”?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2017.09.21 | Követeléskezelés

Akinek valaha végrehajtást kérőként azért maradt kielégítetlen követelése a sikeres ingatlanárverés után, mert a zálogjogosult megelőzte a kielégítési sorrendben, az bizonyára megfogadta, hogy a jövőben ő is zálogjoggal fogja a követelését biztosítani.

A zálogjogosult kétségkívül több szempontból előnyös pozíciót foglal el a különböző jogi eljárásokban, azonban az ingatlan végrehajtás során van egy nagyon hasznos szabály, mely értelmében a végrehajtó a foglalás után köteles őt értesíteni a lefoglalásról. Az értesítés alapján a zálogjogosult akkor is jogosulttá válik a zálogjogból fakadó igényének a végrehajtási eljárásban történő érvényesítésére, ha egyébként maga nem volt végrehajtást kérő. Míg más hitelezőknek mindenképp aktívan kell részt venniük a végrehajtásban, ha a követelésüket érvényesíteni kívánják, addig a zálogjogosult akár úgy is részesévé válhat egy végrehajtási eljárásnak, hogy „karba tett kézzel vár”, míg a végrehajtó értesíti. Ez – az akár kényelmesnek is nevezhető – állapot csupán a végrehajtó értesítéséig tart. Az értesítést követően már neki is intézkednie kell, ugyanis 15 munkanapos határidőn belül kell bejelentenie a zálogjogból fakadó igényét. A zálogjogosultat tehát a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódási jog illeti meg, melyről a kérelem alapján a végrehajtást foganatosító bíróság dönt. A bíróság abban az esetben, ha helyt ad a kérelemnek, akkor megállapítja a zálogjogosult kielégítés jogának megnyíltát és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjon. A döntés során a bíróság vizsgálja az zálogjogosult jogalapját és követelése összegszerűséget is. Az eljárás során egyébként az adósnak, illetve a végrehajtást kérőnek a törvény keretei között egyébként joga van a vitatásra, és ezzel akár meg is tudják akadályozni a zálogjogosult bekapcsolódását. A zálogjogosult azonban még ezeket az akadályokat is ki tudja védeni előre, azzal, hogy közokiratba foglalja a zálogszerződést, ilyenkor ugyanis a bíróság nem fogadhatja el a jogalap vagy összegszerűség vitatását.

Kézenfekvő kérdés, hogy mi van akkor, ha a zálogjogosult részére a kötelezett folyamatosan fizet, és nincs lejárt követelése vele szemben, azaz nem élne egyébként a zálogjogból eredő jogosultságaival?

Mivel a bíróság a foglalás ténye alapján állapítja meg a kielégítési jog megnyíltát, így a zálogjogosultnak nem a végrehajtás általános szabályai szerinti feltételeket kell teljesíteni, azaz nem kell lejárt követeléssel rendelkeznie, ellenben a végrehajtásban a teljes, biztosított követelését érvényesíteni tudja. Amennyiben tehát a követelés még nem járt volna le, úgy a zálogtárgynak a végrehajtási eljárás során történő lefoglalása teszi azt lejárttá, azaz ilyenkor a törvény erejénél fogva nyílik meg a kielégítési jog.

Összességében tehát a zálogjogosult olyan erős biztosítékkal rendelkezik, hogy mások által indított végrehajtási eljárásban úgy is tud követelést érvényesíteni, hogy egyébként az összeget az adóstól még nem követelhette volna, hiszen a közöttük fennálló jogviszony alapján még nem járt le.

Visszatérve tehát a kiinduló felvetéshez, a végrehajtások során, amikor ingatlant foglal le a végrehajtó, akkor számolni kell azzal, hogy a zálogjogosult bekapcsolódhat az eljárásba és a bejegyzett zálogjog erejéig követelést érvényesíthet, mely könnyen azt eredményezheti, hogy még egy értékes ingatlan árverése esetén is az eredeti végrehajtást kérő követelése kielégítetlen marad.

Bizonyára most már mindenki tudja a címben szereplő kérdésre a választ: A zálogjogosult „karba tett kézzel” a végrehajtó értesítését várja a foglalásról.

Amennyiben további segítségre van szüksége a fentiekkel összefüggésben, keresse bátran az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.