Fekete, fekete, fekete… A feketemunka megjelenési formái és alkalmazásának zsoldja

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.08.09 | Munkajog

Fekete, fekete, fekete… hangzik a lüktető ismétlés Babits Mihály Fekete ország című versében. Nem ezzel a lehangoló látomással kívánunk párhuzamot vonni a feketemunkáról szóló cikksorozatunkban, csak a téma komolyságára kívánjuk eme felütéssel a Kedves Olvasó figyelmét felhívni.

Bár napjainkra sokat fehéredett a gazdaságunk, de még mindig elterjedt a feketemunka. Annak szankcionálása és a kapcsolódó hatósági ellenőrzés azonban nem ismert teljeskörűen a foglalkoztatók körében. Sőt maguk a foglalkoztatottak se gondolnák, milyen mértékű hátrányuk származhat a rendezetlen jogviszonyból.

De mit is jelent maga a feketemunka? Hogyan folyik egy munkaügyi ellenőrzés? Hogyan szankcionálhat a munkaügyi ellenőr, ha „incidenst” észlel? Létezik-e olyan, hogy szívességi munka? Milyen hátrányok származhatnak a feketemunkából? Cikksorozatunkban ezekre és hasonló kérdésekre szeretnénk többek közt választ adni.

Jelen cikkünkben először definiáljuk a feketemunka fogalmát, majd ismertetjük a kiszabható munkaügyi bírság mértékére vonatkozó szabályokat.

A munkaügyi ellenőrzések ágazatspecifikusan kerülnek lefolytatásra. Az érintett szektorok többek közt a következők: az építőipar, a mezőgazdaság, a vendéglátóipar, illetve a személy- és vagyonvédelem.

A feketemunka kifejezés többjelentésű, számos megnyilvánulási formája van.

Egyrészt jelentheti azt a gyakran előforduló esetet, amikor nem készült a foglalkoztatottal írásos munkaszerződés a munkavégzésének megfelelően, de feketemunkáról beszélünk akkor is, ha a munkát végző személy nem kerül bejelentésre az adóhatóság irányába. Ez a két eset egyfajta egyszerűsített példája a feketemunkának, de ennél jóval szerteágazóbb és az emberi leleményesség határtalanságát igazoló megoldásokkal szembesülnek a munkaügyi ellenőrök nap mint nap. Példaként említhető továbbá az az eset, amikor egy adott személyt a valóságosnál alacsonyabb munkakörre jelentenek be, annak érdekében, hogy a foglalkoztató adókedvezményt vehessen igénybe.

Feketemunkát valósít meg az is, ha valakit megbízási jogviszonyban foglalkoztat a vállalkozás annak érdekében, hogy elkerülje a munkaviszonyhoz kapcsolódó többletkötelezettségeit. Ez az úgynevezett leplezett munkaviszony, amikor nem a tényleges munkavégzésének megfelelő szerződést kötötték meg a munkát végző személlyel. A munkaügyi ellenőrzés a feketemunka körében kezeli azt is, ha egy teljes munkaidős foglalkoztatására részmunkaidős munkaszerződés kerül megkötésre, vagy tipikus példa az is, ha a foglalkoztatott fizetésének egy részét zsebbe kapja.

A fenti példák alapján is elmondható, hogy Magyarországon a feketemunka megjelenési formái igen változatosak. Az esetek többségében közös, hogy a foglalkoztatottak tényleges foglalkoztatója nem tesz eleget a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációs és adófizetési kötelezettségeinek, továbbá a foglalkoztatottak jogait is csorbítja, sérti.

Bizakodásra okot adó tény, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás szankcionálása szigorodott hazánkban, ugyanis már a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében is köteles bírsággal szankcionálni a munkaügyi ellenőr, ha a foglalkoztató nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Nézzük, mekkora is lehet a feketemunka ára!

A kiszabható munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Továbbá a munkaügyi bírság mértékének felső határa megduplázódik akkor, ha a foglalkoztató ismételten legalább egy, a korábbival azonos jogsértést követ el a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági határozat jogerőre emelkedésétől, illetve véglegessé válásától számított három éven belül. A bírság mértéke kevesebb lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés kezdetekor a foglalkoztatottak száma 20 fő alatti, vagy természetes személy foglalkoztatóról beszélünk. A munkaügyi bírság mértékének megállapításakor a hatóság figyelembe veszi többek közt a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértő állapot időtartamát és a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását is. Saját tapasztalataink szerint ezen utóbbi meglepően nagyot nyomhat a latban.

Következő cikkünkben elemezzük majd a feketemunka alkalmazásához kapcsolódó hátrányokat mind foglalkoztatói, mind foglalkoztatotti oldalról. Hamarosan újra jelentkezünk!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.