Félre a kottát, ez rock’n’roll! – Új típusú védjegyek a láthatáron

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2019.01.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává.

A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését jelölték meg.

Ez idáig a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések általános kritériumaként rögzítette a védjegytörvény 1. § (1) bekezdése, hogy grafikailag ábrázolható megoldások részesülhetnek ilyen jellegű védelemben. Ez a követelmény az ún. feltétlen kizáró okok közé tartozott, melynek megfelelőségét a bejegyzési eljárás során szigorúan vizsgálta a hatóság, és hivatalból – ellenérdekű fél nyilatkozata hiányában is – elutasította a bejegyzési kérelmet annak hiánya esetén.

A grafikai ábrázolhatóság követelményét számos érdekes jogeseten keresztül alakította az Európai Bíróság, melyek során többek között megállapításra került, hogy például a kémiai képlet lejegyzése nem alkalmas egy illatminta grafikai ábrázolására, ellenben a zenei szabályoknak megfelelő kotta alkalmas lehet hangminta védjegyoltalomban részesítéséhez.

Az új szabályozási rezsim eltörli ezt a kritériumot, ugyanakkor annyi korlátozást mégiscsak megtart, hogy a lajstromozni kért megjelölés megfelelő módon ábrázolható legyen annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt oltalom tárgyát.

Ha továbbra sem lenne világos számunkra, hogy mit is kezdhetünk a ránk szabaduló „védjegyforradalommal”, akkor érdemes átböngészni a védjegyoltalomban részesíthető megjelölések példálózó felsorolását, ugyanis a Védjegytörvény 1. § (2) bekezdése az ún. „új típusú védjegyek” listájával egészíti ki a felsorolást. A gyakorlati megközelítés érdekében javasolt melléolvasnunk a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV.27.) IM rendeletet is, amely meghatározza, milyen módon lehetséges az adott megjelölés ábrázolása a bejegyzési eljárás során.

Az új típusú védjegyek listája, a lehetséges ábrázolási módokkal:

• mozgásmegjelölés: videofájl vagy állóképekből álló sorozat;
• multimédia-megjelölés: a megjelölést alkotó kép- és hangkombinációt bemutató audiovizuális fáj;
• hologram-megjelölés: a holografikus hatás egészének azonosítására alkalmas videofájl vagy grafikus, fényképes megjelenítések;
• pozíció-megjelölés: megállapítható legyen a megjelölés elhelyezkedése a terméken, valamint az adott termékhez viszonyított mérete vagy aránya, szükség esetén leírás mellékletével;
• mintázat: az elemek ismétlődését bemutató ábrázolás.

A bejelentési szabályok a korábban grafikailag is ábrázolható védjegyek tekintetében is módosításra kerültek, melyek közül kiemelendő a hangmegjelölések audiofájl révén történő „ábrázolásának” lehetősége, amely megnyitja az utat számos olyan hangminta oltalomban való részesítése előtt, amelyek ugyan eddig is egyértelmű megkülönböztető képességgel rendelkeztek, de kottán való lejegyzésük lehetetlensége miatt nem részesülhettek védelemben (pl.: okostelefonok hangeffektusai).

Amennyiben az új védjegybejelentési szabályok nyomán oltalomban részesítené termékének vagy szolgáltatásának valamely megjelölését, kérdésével forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.