Fizetés nélküli szabadságon vagyok, jogosult vagyok tb ellátásra?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.08.16 | Munkajog

Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között.

A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállalót alanyi jogon megilleti a fizetés nélküli szabadság kiskorú gyermeke gondozásának időtartamára (főszabály szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig), a hozzátartozója tartós ápolásának időtartamára, de maximum 2 évre, illetve az önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

Ezekben az esetekben a munkáltató nem mérlegelhet, köteles a munkavállaló részére biztosítani a fizetés nélküli szabadságot, minden egyéb esetben a munkavállaló kizárólag a munkáltató hozzájárulásával, megállapodás alapján jogosult fizetés nélküli szabadságra menni.

A két esetkör között a tb-ellátás szempontjából van jelentős különbség, ugyanis a fent meghatározott három esetet kivéve (amikor alanyi jogon illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság) szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság ideje alatt.

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló az adott időszakban nem tekintendő biztosítottnak, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ráadásul ebben az esetben nem alkalmazható az úgynevezett „45 napos szabály” (mint a biztosítási jogviszony megszűnése esetén), tehát az egészségügyi szolgáltatás a fizetés nélküli szabadság első napjától nem illeti meg a munkavállalót.

Amennyiben a munkavállaló egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátására (jellemzően anyasági támogatások, szociális támogatások, nyugdíj folyósítása alatt), úgy a szünetelés ideje alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek az összege havi 7320 forint (napi 244 forint). A járulék megfizetése jogosulttá teszi az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy nem a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, de természetesen annak sincs akadálya, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató átvállalja (erre azonban nem köteles, a jogszabály alapján ez a munkavállalót terheli).

Munkajogi és társadalombiztosítási kérdéseivel forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.