Fizetős parkolás esetén ki kötelezhető a gépjárműben bekövetkező kár megtérítésére?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.01.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Talán a gépjárművel közlekedők egyik legrosszabb rémálma, ha az egyedül hagyott, leparkolt gépjárművükhöz visszatérve felfedezik, hogy azt bizony valaki megrongálta. És talán még bosszantóbb egy ilyen eset akkor, ha még fizetett is az illető a parkolásért.

Na, igen ám, de ilyen esetben ki kötelezhető kártérítésre? Meg kell-e térítenie a kárt a fizetős várakozóhely használatát biztosító üzemeltetőnek?

Jelen cikkünkben tehát azt vizsgáljuk, hogy vajon kötelezhető-e a parkoló gépjárműben bekövetkező károk megtérítésére az adott fizetős várakozóhely üzemeltetője.

Megjegyezzük, hogy jelen vizsgálódásunk kizárólag a közúti fizetős várakozóhelyekre koncentrál. Így a cikknek nem tárgya a magánszemélyek, magántulajdonban lévő társaságok által üzemeltetett parkolóházakban, magánparkolókban bekövetkező károk megtérítése.

Alapvetésként szükséges tisztázni, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) értelmében a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos; illetve a helyi önkormányzat; vagy kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv; vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság; továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság; vagy önkormányzati társulás; vagy a közterület-felügyelet mint szolgáltató köteles ellátni.

Míg az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője; vagy megbízása alapján az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság; vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság; vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság; vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság láthatja el.

Tehát a gépjárművezető a fenti szervezetek valamelyikével létesített polgári jogviszony alapján, az adott területre érvényes várakozási díj megfizetésével válik jogosulttá az adott várakozóhely használatára. Az adott fizetős várakozóhelyet üzemeltető pedig a várakozási díj ellenértékeként az üzemeltetésében lévő várakozóhely használatát biztosítja a gépjárművezetőnek.

Az üzemeltetőnek e szolgáltatásával összefüggésben természetesen további, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott területi, jogi, pénzügyi és technikai feltételeket is teljesítenie kell, mint pl. közlekedési jelzőtáblák kihelyezése, jegykiadó automaták üzemeltetése stb.

Viszont – és ez itt a lényeg – az üzemeltetőnek főszabály szerint nem keletkezik kártérítési felelőssége a várakozó gépjárműben esetlegesen bekövetkező károkért. Ilyen kötelezettséget sem jogszabály, sem a gépjárművezetővel létrehozott jogviszonyra vonatkozó egyéb szerződéses rendelkezés nem tartalmaz. Így az üzemeltető a várakozási díj megfizetéséért cserébe nem nyújt semmiféle állagmegóvó, őrző-védő vagy más egyéb, kármegelőző és kártérítési szolgáltatást az üzemeltetésében lévő várakozási területeken várakozó gépjárművek tekintetében.

Mivel a közterületen történő várakozás a Kkt. szerint a közterület közlekedési célú használatának minősül, így a várakozó gépjárművekben bekövetkező károk esetében a Kkt. baleset folytán megrongálódott gépjárművek kárainak megtérítésére vonatkozó szabályait, illetve a Ptk. általános kártérítésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ennek értelmében tehát az adott fizetős várakozóhelyet üzemeltető kizárólag abban az esetben köteles megtéríteni a várakozó gépjárműben keletkezett kárt, ha azt maga az üzemeltető jogellenesen okozta.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.