Ha vagyont szerzek, bejelentem!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely | 2019.01.03 | Ingatlan

Számos olyan ingyenes vagy visszterhes jogügyletben segítjük ügyfeleinket, amelynek következményeként ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Nem egy esetben meglepetésként éri ügyfeleinket, hogy a vagyonszerzést még külön be is kell jelenteni az illetékes hatóságnak.

A visszterhes és ajándékozási ügyletek közötti különbségek mellett a megállapodás tárgyának ismeretében a követendő eljárás alapján el kell határolni, hogy az adott tranzakció igényel-e ingatlan-nyilvántartási eljárást vagy nem. Jelen cikkünkben ezt a két utóbbi esetet kívánjuk röviden bemutatni.

Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (vagy megszüntetését) az illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül. A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (5) bekezdése alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

A bejegyzésre irányuló kérelmet az ingatlanszerzést tartalmazó szerződéssel, valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány (B400 számú) benyújtásával együtt kell előterjeszteni, amelyen fel kell tüntetni a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot.

A vagyonszerző a nyomtatványon egyidejűleg nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, illetve mentességre vonatkozó adatokról is. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentési kötelezettség a jogszabály szerint az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.

A bejelentési kötelezettség alól az illetéktörvény egyes illetékmentes ajándékozási ügyletek vonatkozásában kivételt enged. Így nem kell bejelenteni például, de nem kizárólagosan:

1. az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándékot;
2. az olyan ajándék megszerzését, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli;
3. a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatást, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.

A másik nagy kategória a jogügyletek között a vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő ügylet, amelyet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog visszterhes vagyonátruházás során történt megszerzését a vagyont szerző a VVBA adatlapon jelentheti be, míg az ajándékozás révén történt megszerzés tényéről a nyilatkozatot az AVBA bejelentő adatlapon teheti meg. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni.

Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóban is be lehet jelenteni az adóhatóságnál. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.