Használhatók-e bizonyítékként az engedély nélküli felvételek?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2024.10.10 | Adatvédelem

Polgári peres eljárások előkészítése során visszatérően merül fel annak dilemmája, hogy megtiltható-e a fénykép/videó/hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása, ha annak elkészítéséhez a „szereplő” nem adott hozzájárulást. A kérdés tisztázásához a Kúria frissen publikált eseti döntése (BH2024. 209.) nyújt támpontokat.

A problémakör jogi kiindulópontja egyszerű: a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás hiányában az ilyen felvétel felhasználása jogsértő.

Ha hozzájárulás nélkül készült felvételt polgári peres eljárásban bizonyítékként kívánnak felhasználni az érintett személy nyilatkozatának vagy magatartásának alátámasztására – feltételezve, hogy a számára jellemzően kedvezőtlen tartalmú felvétel felhasználásához utólag sem ad hozzájárulást –, akkor a felvétel jogsértő bizonyítási eszköznek minősül a Pp. szabályainak alkalmazásában, és emiatt főszabály szerint a perben nem használható fel, azaz nem képezheti az ítéleti indokolás tárgyát. Rögtön rögzítsük: nem minősül rosszhiszemű pervitelnek, ha az érintett fél a per során, a felvétel bizonyítékként való felmerülését követően is megtagadja a hozzájárulás megadását, ilyen módon a Pp. nem teszi lehetővé a hozzájárulás kikényszerítését.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Mi a garancia akkor azzal szemben, hogy a nyilvánvaló bizonyító erővel bíró felvétel felhasználását a „ludas” fél – annak jogsértő felhasználására hivatkozással – megakadályozza?

Szerencsére a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználásának tilalma nem abszolút, éppen az ilyen jellegű visszaélések elkerülése végett a Pp. 269. § (4) bekezdése mérlegelési lehetőséget biztosít a bíróság számára: „(4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság kivételesen a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét, b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és e) az eset összes körülményeit mérlegelve figyelembe veheti.”

Az eljárásjogi szabályok tehát egy szigorú, konjunktív feltételrendszer mellett megnyitják a lehetőséget a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználására is. A mérlegelés szempontrendszerébe hasznos betekintést nyújt a bevezetőben hivatkozott kúriai határozat indokolása, amely egy gyermekelhelyezési perben felhasznált hangfelvétel bizonyítékként való alkalmazhatósága kapcsán született. Az átláthatóság kedvéért vegyük tételesen sorra, hogy az egyes feltételek vonatkozásában milyen megállapításokra jutott a Kúria:

a) a jogsérelem sajátossága és mértéke

„A hangfelvétel kizárólag a felek magánbeszélgetését rögzíti, nem tartalmaz olyan magán- vagy egyéb jellegű titkot, amelynek megőrzéséhez az alperesnek méltányolható érdeke fűződne, felhasználásával az alperes nem szenved aránytalan érdeksérelmet. A hangfelvétel tartalmát a figyelembevétel esetén is kizárólag az eljáró bíróságok és a felek jogi képviselői ismerik meg, a felperes annak tartalmát – mivel résztvevője volt a rögzített beszélgetésnek – egyébként is ismerte.”

Jelentős szempont tehát, hogy a felvétel alapján megismerhető információk mennyiben ismeretlenek a felek előtt, illetve mennyiben hordoznak a bizonyítás szempontjából irreleváns, ugyanakkor szenzitív elemeket is. Célszerűnek mutatkozik ezért a „kevesebb néha több” elve mentén dönteni a felvétel terjedelmének meghatározásakor.

b) a jogsérelemmel érintett jogi érdek

Annak figyelembevétele kapcsán, hogy a jogsértő bizonyíték felhasználására milyen jogi érdek érvényesülése érdekében, szükséges módon került-e sor, a Kúria ítélete a 3312/2017. sz. AB határozatra utalt az alábbiak szerint:

„A jogerős döntés alkotmányos cél, a szülő felügyeleti joga és kötelezettsége biztosításának, továbbá a kapcsolattartáshoz való jogának védelme érdekében történt, mely végső soron a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogán alapul; így a levéltitok korlátozása nem tekinthető szükségtelennek.”

Kiemelt jelentőséget tulajdonított a Kúria annak, hogy a gyermekelhelyezési perekben a Ptk. által meghatározott, elsődleges szempont a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. Ehhez viszonyítva aligha meglepő, ha a felvételkészítéssel megvalósított jogsértés elhárításához fűződő jogi érdek alsóbb polcra kerül a mérlegelés során.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatása, illetve

d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlya

„Nincs akadálya gyermekelhelyezési perben a másik fél gyermeknevelésre való alkalmatlanságának bizonyítására jogsértően keletkezett hangfelvétel felhasználásának, feltéve, hogy a perben enélkül nem hozható megnyugtató döntés, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel.”

Fontos kiemelni, hogy a perben olyan körülmények bizonyítása vált szükségessé (hogyan kommunikálnak egymással és a gyermekekkel a szülők), amelyet ilyen valóságközeli tartalommal semmilyen más bizonyítási eszköz nem lenne képes rekonstruálni. Természetesen teljesen más megközelítés alá esik a felvétel, ha abból érdemi következtetés nem, csupán a peres felek egymás rossz színben való feltüntetésére irányuló szándéka rajzolódik ki. A relevancia alapvető jelentőséggel bír, annak hiányában több kárt okoz a jogsértő bizonyíték, mint amennyi haszonnal kecsegtet.

e) az eset összes körülménye

Zárásképpen az alábbiak szerint foglalta össze a Kúra a mérlegelés során figyelembe vett szempontokat:

„A jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatásaként és az adott ügy egyedi körülményeként annak, hogy a hangfelvétel a gyermekek érdekében hozandó döntés körében fontos, más módon nem bizonyítható adatokat tartalmazott; továbbá annak, hogy az alperes nem vitatta: a hangfelvételeken ő beszélt és a beszélgetés valóban megtörtént.”

Összességében tehát a bemutatott eseti döntés nyomán láthatjuk, hogy a hozzájárulás hiánya nem szükségszerűen jár a jogsértő bizonyíték felhasználhatóságának meghiúsulásával, ugyanakkor a jogalkalmazó igenis megköveteli a bizonyító féltől, hogy csak végső, feltétlenül szükséges esetben nyúljon ehhez az eszközhöz – ellenkező esetben maga a Pp. sarkallná jogsértésre a feleket.

A következő cikkemben azzal folytatom a téma bemutatását, hogy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia annak, aki eredményesen, de mégiscsak jogsértő módon használ fel egy bizonyítási eszközt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja