Használt autót vettem. Hibás. Hibás?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2018.11.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Kezdjük egy picit messzebbről a témát, egy olvasmányos bemelegítővel! Az eddig sem kis meglepetéseket produkáló angolszász jogrendszer egy gyöngyszemére bukkanva megtudtuk, hogy az Egyesült Államokban egy itthon is több üzlettel bíró nagy kávézólánc pert nyert csoportosan perlőkkel szemben. A kérelmezők „jogilag sértett érdeke” tömören az volt, hogy napi kedvenc elfogyasztandó meleg italukból hiányzik egy-egy ujjnyi tejhab, és ezzel megkárosítják a fogyasztókat.

Ha már jogászok volnánk, a történet megmosolyogtató volta mellett elgondolkodtatott minket is az eset. Vajon a magyar jogrendszer szerint a nem elég magas kávéhab milyen jogi megítélés alá esne? Esik-e egyáltalán? Abban maradtunk végül, hogy ha mindenféleképpen gondolkodnunk kell „valamiben”, akkor a kulcs a hibás teljesítés jogintézménye, amelyről a jelen írás a továbbiakban szólni fog.

Ezt a jogi fogalmat ugyanakkor egy használt autó vásárlásán keresztül mutatjuk be – talán többeket fog érinteni, mint a kávéhab magasságának súlyos társadalmi anomáliája.

A jogszabály azt mondja, hogy egy kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Nézzük ezt a részleteiben! Van tehát egy szolgáltatás, amely vagy jogszabályban vagy szerződésben megállapított követelményeknek nem felel meg.

Rögtön álljunk meg a dolog egyik legfontosabb momentumánál! Nem jelent jogi értelemben vett hibás teljesítést önmagában véve az, ha például egy termék hibás, nem vadonatúj állapotú vagy kisebb-nagyobb probléma van vele. Jogilag akkor hibás a teljesítés, ha a felek közötti megállapodásban, szerződésben foglalt paramétereknek nem felel meg!

Használt gépjármű vásárlása mellett legfőképpen gazdasági okokból dönt valaki, ugyanis ezzel nem szenvedi el az új autó rohamos értékvesztését és bele lehet nyúlni egy hosszú ideig jó autó vásárlásába. Ugyanakkor tudomásul kell vennie a vevőnek azt, hogy egy használt autó esetében az autó életkorából, futásmennyiségéből, az előző használó vezetési és karbantartási kultúrájából, az autó tárolási körülményeiből stb. (együttesen: használati körülmények) eredően az autónak igenis adódhatnak olyan hibái, amelyek a fenti tényezők mentén természetes elhasználódásnak, erodálódásnak, ad absurdum rongálódásnak minősülnek.

Ha valaki egy használt autót nem makulátlan állapotban ad el (és lássuk be, ez gyakorlatilag természetes), attól még nem teljesít hibásan. Mitől lesz egy teljesítés hibás teljesítés?

Ha az eladó és a vevő kifejezetten abban állapodnak meg, hogy az autó ilyen vagy olyan állapotban kerül eladásra és ennek ellenére rosszabb minőséget kap a vevő, mint amiben a felek megállapodtak. Úgyszintén, ha akár az eladó sem tudott az autó egy rejtett hibájáról, ezért a szerződésben nem szabályozták ezt a kérdést részletesen, de a hiba felmerülése a használati körülményeket ismerve nem túlzó mértékű, szintén nem beszélhetünk hibás teljesítésről. Nem várható el egy tulajdonostól, hogy egy autó eladása előtt azt csavarjaira szedje; az várható el, hogy a használati körülményeknek megfelelő gépjárművet értékesítsen, a többi a vevő kockázata.

Miből szokott a leginkább (jog)vita lenni? Ha utólag kiderül, hogy a vásárolt kocsinak ilyen vagy olyan hibája van, „amiről nem volt szó” és/vagy „ha én ezt tudom, meg sem veszem” és/vagy „ja, hogy ez ilyen hibával nem is ér annyit, amennyit én adtam érte”. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az eladónak ún. kellékszavatossági kötelezettsége van, amely alapján a vevő – bizonyítást követően! – kérheti a használt autó kijavítását, esetleg maga javíttathatja ki a kocsit az eladó költségére. Kérheti a vételár leszállítását, vagy alapos ok fennállása esetén akár el is állhat a vásárlástól, amikor is vissza kell adnia az autót a volt tulajdonosnak, ő pedig vissza kell, hogy kapja a pénzét.

A gyakorlatban a legnagyobb problémát az okozza, hogy a vevő és az eladó a saját érdekeik és érvelésük mentén határozzák meg, hogy egy autóval kapcsolatos probléma belefér-e a jogi értelemben vett hibás teljesítés fogalmába vagy sem. Értelemszerűen a vevő szerint minden karcolás az autón hiba, az eladó pedig egy be nem induló motor esetében is azt akarná megmagyarázni, hogy arról a vevő már a szerződéskötéskor is tudott, így vette meg a kocsit.

Mivel lehet ezt elkerülni? Elsősorban egy jó szerződéssel, ahol nem sajnálunk plusz 2-3 bekezdést szentelni annak, hogy részletesen leírjuk, hogy az autó milyen állapotban van, esetleg fényképes vagy videódokumentációt is készíteni az átadáskor. Mielőtt megvásárolnánk a kiválasztott autót, gondosan szemrevételezzük, autószerelővel vizsgáltassuk át, azonban még mindig lehetséges, hogy maradtak az autónak olyan hibái, melyeket a megvásárlás időpontjában kellő gondosság ellenére sem találtunk meg. Szintén részletesen leírhatók a szerződésben a fent vázolt használati körülmények. Tudom, hogy nem szokványos ezt a kontraktusba beleírni, de ez mindkét felet védheti. Ha például egy eladó kifejezetten írásban tájékoztatja a vevőt arról, hogy az átlagosnál jóval nagyobb terhelésnek tette ki az autót, de emiatt alacsonyabb áron kínálja azt a piaci átlagnál, úgy a vevő később nem hivatkozhat olyan hibára, ami a szerződéses rendelkezések értelmében „belefér” ezen tájékoztatás szerinti állapotba.

Általános eset, hogy a használt autót autókereskedéstől vásároltuk. Ilyenkor a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés szabályait kell alkalmazni, melyek némileg kedvezőbbek, mintha magánszeméllyel szerződtünk volna.

Abban az esetben, hogyha autókereskedéstől vettünk használt autót, vélelmezni kell, hogy a vásárlás időpontjától számított 6 hónapon belül a hiba a vásárlás időpontjában már létezett. Ez kedvező vélelem ugyan, de itt is érvényesül, hogy egy hiba megléte önmagában jogilag nem értékelhető, csak akkor, ha az a szerződéses rendelkezéseknek nem felel meg.

Amennyiben a felek semmilyen módon nem tudnak megállapodni és egymással dűlőre jutni, úgy érdemes a Békéltető testülethez fordulni, amely ingyenes mediációs fórumot biztosít a felek közötti jogviták egyességgel való lezárására. Végső soron szakértői bizonyítási kérdés és peres eljárás lehet az ügyből, de ennek elkerülése lenne a cél, mert sokszor a peres eljárással kapcsolatos jogi költségek magasabbak, mint ami a per tárgyának értéke…

Amennyiben Önnek is hibás teljesítéssel kapcsolatos panasza merülne fel, forduljon bizalommal az Ecovis Legal Hungary csapatához!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.