Hasznosítsuk, amit lehet – Bevezetés a hulladékgazdálkodási tevékenységekbe IV.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.09.19 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben.

A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály.

A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével.

Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét cél, funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár a hulladékot termelő üzemben, akár a szélesebb körben vett gazdaságban betölthesse.

Ehelyütt érdemes megemlíteni azt is, hogy az újrafeldolgozás is hasznosítási műveletnek minősül, mégpedig olyan hasznosítási műveletnek, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják akár annak eredeti használati céljára, akár más célokra.

Ez a hasznosítási művelet magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel.

Amint azt a bevezetőben említettük, a hasznosítás szükségessége több alapelvben megjelenik, így az önellátás és a közelség elvében is.

Az alapelvi előírásokon túl alapvető elvárás is miden olyan tevékenységgel szemben, amely során hulladék keletkezhet, hogy azt úgy kell megtervezni és végezni, hogy az – egyéb más szempontok mellett – biztosítsa a képződő hulladék hasznosítását.

A hasznosítás fontos szerepet tölt be a hulladékstátusz megszüntetése körében (erről több korábbi, az építkezések során kitermelt szennyezetlen talaj jogi sorsával foglalkozó cikkben is szó volt).

Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

• meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
• rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
• megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
• használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.

Hasznosítási művelet – ahogy más hulladékgazdálkodási tevékenység is – a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

Amennyiben a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladéknak más hulladékkal, vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal, vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet azonban kizárólag kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

Ha pedig a környezetvédelmi hatóság hulladéklerakásra ad ki engedélyt, az engedélyben meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét is.

Az egyes hasznosítási műveleteket külön jogszabály határozza meg.

Végül alátámasztandó, hogy a hasznosítás kiemelt hulladékgazdálkodási kérdésnek minősül, érdemes megemlíteni, hogy törvényi szintű előírás, hogy 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.