Határok nélkül? – A hiánypótlás korlátai a KDB döntéseinek tükrében

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2017.04.25 | Közbeszerzés

Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB!

A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypótlás lehetőségét, azért ennek is megvannak a maga korlátai.

Az alábbiakban a kétszeres hiánypótlás tilalmát, vagy más megközelítésben az újabb hiánypótlás elrendelésére vonatkozó kötelezettséget vizsgáljuk, és ezzel összefüggésben kitérünk a hiánypótlás egyértelműségének követelményére.

A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásában nem szereplő hiányt észlelt, azonban a jogszabály kizárja annak lehetőségét, hogy a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során pótolhatóak legyenek.

A KDB D.445/12/2014. számú határozata rögzíti azt az alapvetést, miszerint a hiánypótlási felhívást a tartalma szerint kell minősíteni, és nem aszerint, hogy az ajánlatkérő mit jelöl meg a dokumentum tárgyaként. Az ismételt hiánypótlás korlátja tehát nem játszható ki azzal, hogy az ajánlatkérő hiánypótlás helyett „felvilágosításkérés” elnevezéssel közli a hiányokat az ajánlattevővel (D.556/12/2015).

A joggyakorlat (D.680/10/2012, D.81/12/2013., D.459/11/2014., D.387/17/2015., D.103/5/2016.) szerint az ajánlatkérőnek olyan hiánypótlást kell kibocsátania, amely egyértelmű, konkrét és pontos a hiányok, illetve a nem egyértelmű kijelentések kapcsán, mivel csak ez alapján lehet a hiányt pótolni, a nem egyértelmű kijelentés tartalmát tisztázni, az érintett ajánlat érvényességéről dönteni.

Az ajánlatkérőnek azt is meg kell jelölnie, hogy milyen módon kell a hiányokat pótolni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, azaz az általánosság hibájába esik, akkor az nem róható az ajánlattevő terhére, és az újabb hiánypótlás elrendelése nem ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába.

Szintén nem ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába, ha az ajánlat benyújtásakor hiányzó dokumentumot az ajánlattevő a hiánypótlásban nyújtja be először, de hibás tartalommal (D.471/18/2011., D.135/14/2013., D.112/9/2015), vagy egy hiányosan benyújtott dokumentum hiánypótlása során egy teljesen új dokumentumot nyújt be ismételten hiányos tartalommal. Ezekben az esetekben a hiány újabb hiánypótlással korrigálható, sőt korrigálandó, feltéve, hogy nem ugyanaz az elem hiányzik az új dokumentumból, mint korábban.

A fentiek inverze is kitűnik a KDB gyakorlatából. Ha egy ajánlatkérő pontosan megjelölt egy hiányosságot, akkor az ugyanazon hiánnyal kapcsolatos hiánypótlás a kétszeres hiánypótlás tilalmába ütközik.

A 12.K.33.890/2014/8. számú ítélet kimondta, hogy függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő az első hiánypótlást követően benyújtott referenciát új referenciának nevezte, a dokumentum elnevezésére tekintet nélkül megállapítható, hogy a hiánypótlási felhívás mindkét esetben ugyanannak a műszaki-szakmai alkalmasságnak a vonatkozásában jelentett kellő pontossággal meghatározott hiánypótlást.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.