Hitellel terhelt ingatlan vásárlásával kapcsolatos praktikus tanácsok

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.05.31 | Ingatlan

A devizaalapú hitelek miatt még hosszú évekig találkozhatunk ingatlanvásárláskor olyan tulajdoni lapokkal, amelyeken nagy összegű jelzálogjog és a bank követelésének biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve.

De vajon valóban kell-e félnünk attól, hogy olyan lakást vásároljunk, amely ilyen módon terhelt?

Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog nem képezi az adásvételi szerződés megkötésének akadályát. Mivel azonban a szerződéses akarat vélhetően a megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes állapotban történő megszerzésére irányul a vevő részéről, nem árt néhány alapvető biztonsági szabályt betartani a szerződés megkötése és teljesítése során.

A tulajdoni lapon található bejegyzés nem ad például kimerítő jelleggel információt arról, hogy eladónk adósként fizeti-e a hitelszerződésében írtaknak megfelelően a kölcsöntartozása esedékes részleteit, de még arról sem, hogy mekkora valójában a fennálló tartozás összege.

Mivel a tehermentesítés során a bank részére praktikusan a vevő által megfinanszírozott összeget a vevő abban az esetben sem fogja visszakapni a banktól, ha az eladóval kötött szerződése valamilyen okból megszűnik, célszerű a banktól beszerzett hivatalos igazolás útján meggyőződni a fennálló tartozás mértékéről, illetve a hitelszerződés státusáról.

Kérésre minden kereskedelmi bank ki tud adni olyan kötelező érvényű igazolást, amely alapján a vevő hitelt érdemlő információhoz jut arról, mekkora összeg befizetése szükséges a tartozás kiegyenlítéséhez, illetve ami végső soron az eladó számára a legfontosabb, a tulajdoni lapra bejegyzett terhek törléséhez.

Praktikus gyakorlati módszer, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget ne bízzuk közvetlenül az eladóra, hanem helyezzük letétbe a szerződéskötés során eljáró ügyvédnél, aki nem mellesleg anyagi felelősséggel is tartozik a rábízott pénz őrzéséért, letéti szerződés szerinti kezeléséért. Az ügyvéddel kötött megbízási szerződés gond nélkül kiterjeszthető akár arra is, hogy a tehermentesítés során az ügyvéd járjon el a tartozás megfizetése, a törlési engedélyek beszerzése és földhivatali benyújtása során.

A témafelvetés során érintettük továbbá a jelzálogjogot jellemzően biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat is, mint a szerződéskötés egyik lehetséges akadályát.

Az elidegenítési és terhelési tilalom, ahogy az elnevezés is mutatja, egy olyan jogintézmény, amely a jogosultja, esetünkben a bank számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy csak olyan személy szerezhessen jogot az azzal terhelt ingatlanon, akinek a szerzéséhez a bank hozzájárul.

Az ingatlan tehermentes állapotban történő megvásárlására irányuló szerződés teljesítése során ugyanakkor ez a függőségi viszony megszűnik, hiszen a kölcsön biztosítására alapított jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom a tehermentesítés eredményeként megszűnik.

Ennek megfelelően, bár a szerződés megkötésekor még elidegenítési és terhelési tilalom terheli az ingatlant, mégis a tehermentesítés folytán nem lehetetlen a tulajdonjog megszerzése egy ilyen módon terhelt ingatlanon.

A szerződéskötéstől a tehermentesítésig a vevő visel az eladónál jóval nagyobb gazdasági kockázatot, mivel jellemzően az ő pénzéből kerül sor a kölcsön visszafizetésére. Ezért, illetve ha elidegenítési és terhelési tilalom terheli a megvásárolni kívánt ingatlant, még inkább javasolt a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd bevonása és aktív közreműködése a tehermentesítés folyamatában.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.