Hogyan módosítsuk a válási egyezséget?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2019.06.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Képzeljük el azt a szituációt, amikor úgy döntünk, hogy véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságunknak véget vetünk! Abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk (már, ha ilyenkor használható a szerencsés szó), hogy sikerült az összes, a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdésben megegyeznünk, úgymint közös gyermek esetén a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról, gyermektartásról, egyebekben a házassági közös lakás használatáról, illetve igény esetén a házastársi tartásról.

Mivel mindenben megegyeztünk, a bíróság a megállapodásunkat jóváhagyta, mely jogerőre emelkedett. Az idő előrehaladtával azonban a körülményekben változás állhat be, és szükségessé válhat a felek között létrejött egyezség módosítása.

Azt gondolná az ember, hogy ebben az esetben újabb bonyolult bírósági procedúra veszi kezdetét. Van azonban egy jó hírünk! Létezik egy jogintézmény, mely pontosan az ilyen speciális esetekre lett kitalálva. Jogintézményünk neve nem más, mint egyezségi kísérletre idézés.

Ilyenkor a feleknek nincsen más dolga, mint kérelmezni a bíróságtól az egyezségi kísérletre való idézést a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon, mely az ellenérdekű félnek a lakóhelyéhez fog igazodni. Ha az eljárás során személyesen, jogi képviselő igénybevétele nélkül járunk el, a kérelmet a bírósághoz személyesen vagy postai küldeményként feladva lehet eljuttatni. Eggyel több példányt kell benyújtani belőle, mint ahány fél érintett.

A kérelemben elő kell adni a jogvita tárgyát és a tervezett egyezség tartalmát is. Figyelem! Nagyon fontos, hogy hiába foglaltuk írásba az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem beadását megelőzően, hogy miben állapodtunk meg, azt ne csatoljuk a bíróság számára. Amennyiben ez megtörténne, a bíróság az egyezségi kíséreltre idézés iránti kérelmünket nyomban visszautasítaná, ugyanis a Polgári Perrendtartás (Pp.) 168. § (1) bekezdése szerint az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmet akkor lehet előterjeszteni, ha a felek között nem jött létre egyezség. Ha a felek között létrejött megállapodást becsatolnánk, akkor okafogyottá válna maga az eljárás.

A kérelmet erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemben elő kell adni, hogy a felek között vita van és ezzel kapcsolatban egyezséget kívánnak kötni. Le kell írni a kérelemben azt is, hogy milyen tartalommal kívánják megkötni az egyezséget.

A Pp. 167. § (3) bekezdése szerint a bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki, a kérelmezőt és a kérelmezettet idézi; a kérelmet a kérelmezett részére egyidejűleg kézbesíti.

A Pp. 167. § (4) bekezdése szerint a bíróság a felek között létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja és jóváhagyja.

A bíróság által ilyen formán jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan hatálya lesz, mint az ítéletnek.

Amennyiben az egyezségi kísérletre idézés kitűzött határnapján nem jönne létre egyezség, a bíróság az eljárást végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezárja, szemben a régi Pp. szabályaival, mely engedte ilyen esetben a kereset jegyzőkönyvbe foglalását és így a per elindítását.

Felhívjuk Tisztelt Olvasónk figyelmét, hogy az ilyen eljárás során nem kötelező a jogi képviselet, de amennyiben mégis szakértői kezekre bízná ügye intézését, nálunk jó kezekben lesz! Jogi problémájával forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi csapatához!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.