Home office során sérülést szereztem. Ez munkahelyi baleset?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2018.10.04 | Munkajog

Napjainkban egyre több munkakör esetében merül fel a munkáltató telephelyétől különböző helyen – az esetek többségében otthonról – történő munkavégzés igénye. Távmunkaként kizárólag olyan tevékenység végezhető, amelyet számítástechnikai eszközzel kell elvégezni és eredményét elektronikusan lehet továbbítani. Tipikusan távmunkavégzésre alkalmas tevékenység az adatrögzítés, a szoftverfejlesztés, a fordítói illetve újságírói tevékenység.

A távmunka egyik nagy előnye, hogy nagyfokú önállóságot kínál a munkavállalónak az időbeosztást illetően, hiszen eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. Így előfordulhat, hogy a munkavállaló egyéb teendőket is végez munkaidejében, például lenyírja a füvet a kertjében. A kötetlen munkarendből következően előfordulhat az is, hogy alkalomszerűen más és más helyekről végzi munkáját a munkavállaló. Egyik nap egy kávézóból, másik nap otthonról végzi munkáját. Mi a helyzet azonban, ha a munkavállaló mindeközben sérülést szerez? Ez is munkabalesetnek minősül?

A munkavédelemről szóló törvény szerint a távmunkavégzés csak olyan helyen folytatható, amelyet a munkáltató munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített. A munkáltató e körben kockázatértékelést végez, amely során azonosítja az esetlegesen felmerülő veszélyeket, a veszélyeztetettek számát és értékeli a kockázatokat. Ha a munkáltató munkavégzésre megfelelőnek minősítette a munkavállaló lakásának néhány négyzetméteres irodahelyiségét vagy egyéb más helyet, a munkavégzés során bekövetkező balesetek csak akkor minősülnek munkabalesetnek, ha azok a kijelölt helyiségen belül történnek. Ha például a munkavégzésre kijelölt otthoni irodahelyiségben esik rá az irattartó polc a munkavállalóra az munkahelyi baleset, és a munkáltató felelőssége fennáll a munkavállalónak ezzel összefüggésben keletkezett káráért. Mentesül a felelősség alól a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a balesetet ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy e körülmény bekövetkezését elkerülje vagy elhárítsa. A munkáltató ezeket a körülményeket az elvégzett kockázatértékeléssel és a munkakörülmények rendszeres ellenőrzésével bizonyíthatja.

Ugyancsak a munkáltató felelőssége, hogy a munkaeszköz az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzési feltételeknek megfeleljen, amennyiben azt ő biztosítja. Ez esetben tehát a munkáltató által biztosított számítógép meghibásodása okozta személyi sérülés szintén munkabalesetként értékelhető.

Nem tekinthető azonban munkahelyi balesetnek a fenti példánál maradva az az eset, amikor a munkavállaló laptopja mellől felállva, pihenésképp nekiáll füvet nyírni a kertjében, és eközben elvágja a lábát vagy egy felpattanó kő sérülést okoz a testén. Ebben az esetben a baleset a munkáltató által jóváhagyott helyiségtől különböző helyen következett be, itt a munkáltató felelőssége nem áll fenn. E körben jelentősége lehet annak is, hogy a munkavállaló csak a munkáltató által kijelölt helyen és ne máshol, például egy kávézóban végezze munkáját, hiszen az ott bekövetkező balesetekért a munkáltató felelőssége szintén nem áll fenn.

Távmunka esetén a munkáltatónak tehát nem árt rendszeresen meggyőződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A munkáltató ellenőrzési joga ugyan távmunkavégzés esetében jóval szűkebb, mint egyébként és nem járhat a munkavállaló, illetve a vele egy lakásban lakó más személy aránytalan sérelmével. Az ellenőrzés gyakoriságáról a felek természetesen megállapodhatnak a munkaszerződésben, ennek híján azonban a munkáltató határozza meg ennek módját. A munkavédelmi hatóság ellenőrzésére is különös szabályok vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a távmunkát végző jellemzően magánlakásában végzi a tevékenységét. Így személyes jogaira figyelemmel kizárólag munkanapokon 8 és 20 óra között folytatható le hatósági ellenőrzés, legalább 3 nappal korábban történt értesítést követően.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.