Honnan tudod a címem? Hát a cégnyilvántartásból!

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.08.02 | Adatvédelem

A mindent elborító adatvédelmi hullám (végre!?) elérte a cégnyilvántartást is. Akinek volt dolga már cégalapítással, esetleg ügyvezetőként dolgozik, tisztában van azzal, hogy rengeteg személyes adatot kell megadni az okiratokat szerkesztő ügyvéd részére a cégiratok elkészítéséhez. Ezt a gyakorlatot igyekszik a cégtörvény friss módosítása visszafogni.

Kevesen tudják, hogy nem csak a cégjegyzékbe bejegyezett adatok (ennek körében a természetes személy tagok és ügyvezetők személyes adatai) mindenki által hozzáférhetőek, hanem a cégbíróság részére benyújtott cégiratok teljes köre is.

A cégtörvény július elején hatályba lépett módosítása tájékoztatási kötelezettséget ró a cégiratokat szerkesztő jogi képviselőre:

Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.

A jogszabály-módosítás indokolása szerint elterjedt gyakorlat, hogy a cégiratokban a természetes személyek adatai között olyan azonosító adatok is feltüntetésre kerülnek, amelyek feltüntetését jogszabály nem írja elő. Mivel a cégiratokat bárki megtekintheti, a szükségtelenül megadott, feltüntetett személyazonosító adatokkal vissza is lehet élni.

A jogalkotó a módosítással az adatok cégiratokban való szükségtelen feltüntetésének gyakorlatát kívánja megszüntetni.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek a feladata, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges sikeres cégeljárás lefolytatásához.

A gyakorlatban a cégiratok előkészítése során a legtöbb esetben az alábbi személyes adatok szükségesek: név, adóazonosító jel, lakóhely, születési idő, anyja születési neve. Ezek tehát azok az adatok, amelyeket mindenképpen fel kell tüntetni a cégjegyzékben is (kivételt képez az adóazonosító jel, amely csak a vezető tisztségviselők esetében nyilvános adat).

Ehhez képest jellemzően a születési családi és utónév, a születési hely, a személyi igazolvány száma és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma jelenik meg többlet adatként, méghozzá az ügyvéd által ellenjegyzett és a cégbíróság részére benyújtott aláírásminta okiratban.

Az aláírásmintával kapcsolatosan fontos tisztázni, hogy a jogszabály nem teszi kötelezővé ennek az okiratnak az elkészítését, illetve a cégbíróság részére sem kell kötelezően benyújtani: az aláírásminta az ügyfél kényelmét szolgálja.

Amennyiben az ügyvéd készít aláírásmintát, úgy az felhasználható hatósági, banki ügyek intézéséhez, illetve a cégbírósághoz benyújtott aláírásmintát egyes hatósági eljárásokban (így az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban) automatikusa beszerzi a hivatal a cégnyilvántartásból, így megspórolható az aláírási címpéldány beszerzésének költsége.

Mindezekre tekintettel az ügyvédet terheli a tájékoztatás kötelezettsége, de a tájékoztatás alapján az ügyfélnek kell eldöntenie azt, hogy vállalja-e a többlet adatok nyilvánosságra hozatalát az aláírásminta által nyújtott „kényelemért” cserébe.

Lényeges tisztázni azt is, hogy a jogszabály által előírt személyes adatok viszont nem „spórolhatóak ki”, az okiratszerkesztő ügyvédnek kötelezettsége, hogy ellenőrizze a személyes adatokat és a jogszabály által meghatározott körben azokat a cégbíróság részére továbbítsa annak érdekében, hogy a cégjegyzékben közzétételre kerüljenek.

Ha tehát valaki céget alapítana, ne az ügyvédre legyen mérges, amiért bárki megtudhatja, hogy hol lakik.

Cégjogi és adatvédelmi kérdéseivel kapcsolatosan forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.