ICO: Rendkívüli befektetés vagy rendkívüli kockázat?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2018.02.02 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Manapság egymást érve jelennek meg a különböző hírek a Bitcoin és más hasonló kriptovaluták értékének ingadozásáról. Ugyanakkor kevésbé ismert, de nem kevésbé kockázatos jelenség a Magyarországon is egyre elterjedtebbé váló Initial Coin Offering (ICO vagy szinonim fogalom az Initial Token Offering; azaz ITO).

Az ICO az Initial Public Offering (IPO) és a crowdfunding kombinációján alapuló projektfinanszírozási lehetőség. Az ICO lényegének megértéséhez ezek rövid ismertetése nélkülözhetetlen.

Az IPO során a szabályozott piacon működő gazdasági szereplő tőkebevonási céllal részvényeket hoz forgalomba. Az IPO-k előnye, hogy a teljes folyamat szabályozott és hatóságilag felügyelet, az IPO-ban részt vevő kibocsátók gondoskodnak a teljes transzparenciáról, amelynek eredményeképpen a potenciális befektetők fel tudják mérni a befektetéseik kockázatait. A részvények megvásárlásáét cserébe a befektető – a megvásárolt részvények számától függő értében – tulajdonjogot szerez a finanszírozott társaságban, és szavazati jogot szerezhet a vállalat legfőbb szervében.

A crowdfunding pedig olyan közkeletű finanszírozási módszer, ahol az adott projekt elindítója a nagy létszámú közösség támogatásával kívánja megvalósítani ötletét. A közösségi finanszírozás nem hatóságilag felügyelt piacon zajlik, hanem valamilyen közvetítő honlap hozza össze a projekt tulajdonosát és a közösséget. Az „early bird”-ek a projekt végén elkészült késztermékből vagy szolgáltatásból részesülnek ajándék formájában.

Az ICO a két finanszírozási mód egyvelege, amely a block-chain rendszeren alapuló kriptovaluta specialitásával egészül ki. Tipikus megvalósítása módja, hogy a kibocsátó közzéteszi a „White papert”, amelyben ismerteti a projekt céljait. Ezt követően a „bátor befektetők” valódi pénz vagy kritopénz ellenében „token”-hez jutnak. Amennyiben sikeres a finanszírozás a tokenek átkonvertálásra kerülnek egy újabb típusú kriptopénzre, amely a White paper-ben meghatározott projekt keretében fizetőeszközként szolgál, vagy – elfogadása esetén – valódi szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is felhasználható, továbbá akár a másodlagos piacon történő kereskedésre is alkalmas lehet.

Az ICO jogi minősítését illetően sem az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, sem a Magyar Nemzeti Bank nem adott ki eddig határozott állásfoglalást, mindazonáltal az abban rejlő veszélyekre és kockázatokra mindkét szerv hangsúlyosan felhívta az érintettek figyelmét. Az ICO annak megvalósításától függően akár minősülhet engedély köteles értékpapír kibocsátási tevékenységnek is, amely számos jogszabály alkalmazásának kötelezettségét vonhatja maga után (Prospektus irányelv, AMLD4, MIFID, AIFMD).

Az ESMA és az MNB is közleményében hívta fel a befektetők figyelmét az ICO-ban történő részvétel rendkívüli kockázataira. Különös kockázatot jelent, hogy alapvetően szabályozatlan jogi környezetben zajlik a kibocsátás, a teljes „befektetés” elvesztésének kockázata magas, mivel mindezt rendkívüli volatilitás jellemezi, további kockázati tényező az exit opció és megbízható információk hiánya.

Kibocsátói oldalról azonban számos előnnyel bír az ICO: viszonylag gyors tőkebevonás, gyakorlatilag mindenki lehet „befektető”, aki interneteléréssel rendelkezik, népszerű üzleti stratégia, központosított szabályozás hiányában rugalmas és elenyésző „middle man” költségek kísérik a folyamatot.

Az ICO európai szintű szabályozása várható a közeljövőben; ez akár történhet a kriptovalutáknak a PSD hatálya alá vonásával, a pénzmosási rendelkezések hatályának kiterjesztésével, vagy akár az átruházható értékpapírok körének tágításával is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.