Illetékkisokos haszonélvezőknek

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.09.12 | Ingatlan

Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva.

Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ellenérték fejében történő lemondás esetén a vagyonszerző (vevő) visszterhes vagyonátruházási illeték, ingyenes lemondás esetén pedig ajándékozási illeték fizetésére köteles.

Tegyük fel, hogy az ingatlan-adásvétel sikeresen lezajlott, a földhivatal bejegyezte az új tulajdonos(ok) tulajdonjogát a korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogának és a haszonélvezeti jognak az egyidejű törlése mellett.

Hogyan tovább?

A korábbi tulajdonos és a haszonélvező új ingatlan vásárlásában gondolkodnak hasonló felállás – vagyis egy tulajdonjog és egy holtig tartó haszonélvezeti jog egyidejű bejegyzése – mellett. Az illetékekről szóló törvény alapján ilyen esetben a haszonélvező a haszonélvezet értéke után, a tulajdonszerző pedig az ingatlan forgalmi értékének a haszonélvezet értékével csökkentett összege után köteles illetéket fizetni.

Példával szemléltetve:

Az ingatlan forgalmi értéke 40 000 000 Ft, a leendő haszonélvezőnk pedig 53 éves.

A haszonélvezeti jog értékét az illetéktörvény alapján az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Az ingatlan forgalmi értékének (40 000 000 Ft) egyhuszad részét kell alapul venni, ami 2 000 000 Ft, ezt az összeget pedig meg kell szorozni a haszonélvező életkorának megfelelően a törvényben meghatározott szorzóval, ami jelen esetben 6, vagyis a haszonélvezeti jog értéke a példánk alapján 12 000 000 Ft.

Mindezekből kiindulva az adásvételt követően az új tulajdonos az ingatlan forgalmi értékének és a haszonélvezeti jog értékének különbözete (40 000 000 Ft mínusz 12 000 000 Ft), vagyis 28 000 000 Ft után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket, az új haszonélvező pedig 12 000 000 Ft után kötelezhető a szerzés jogcímének (ellenérték fejében történő vagy ingyenes) megfelelő illeték megfizetésére.

Kedvezmények/illetékmentesség

Tételezzük fel, hogy a leendő vevőnk az előző ingatlanát (melyet ugyanazon személy holtig tartó haszonélvezeti joga terhelt) az új lakás vásárlását megelőző három éven belül vagy azt követő egy éven belül adta/adja el. Ebben az esetben az illeték alapja a következőképpen alakul.

Az előző lakás értéke 30 000 000 Ft, új lakás értéke 40 000 000 Ft, a haszonélvezőnk pedig továbbra is 53 éves:

A haszonélvezeti jog értékét az alábbiak szerint tudjuk kiszámítani. Az ingatlanok forgalmi értékének különbözete (40 000 000 Ft mínusz 30 000 000 Ft), azaz 10 000 000 Ft, melynek egyhuszad részét (500 000 Ft) szorozzuk a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval (6), vagyis a haszonélvező 3 000 000 Ft után, a tulajdonos pedig a két lakás ára közötti különbözetnek (40 000 000 Ft mínusz 30 000 000 Ft), azaz 10 000 000 Ft-nak a haszonélvezet értékével csökkentett összege, vagyis összesen 7 000 000 Ft után köteles vagyonszerzési illeték megfizetésére.

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, de az új lakás értéke a korábbi lakás értékénél alacsonyabb, az adásvétel a haszonélvezeti jog alapításával együtt illetékmentes.

Természetesen a jelen cikk nem tartalmazza teljes terjedelmében a lakásvásárlás után fizetendő illetékre vonatkozó szabályokat, s a különböző élethelyzetek következtében rengeteg olyan új körülmény merülhet fel, ami a fizetendő illeték változását eredményezheti, ezért minden esetben kérje ki szakértő véleményét.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.