Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: farkas márton
Nem szabad minden, ami látszik! – Az épületek ábrázolásának jogi kérdései
Reményeink szerint az „élőzések” korában élve már keveseknek okoz meglepetést annak ténye, hogy más személyekről kép- vagy videófelvételek készítése és különösen azok online közzététele az érintett hozzájárulása birtokában jogszerű. Kevésbé ismert, hogy bizonyos feltételek mellett nem csupán a személyek, hanem az épületek ábrázolása is engedélyhez kötött, amely különösen reklámfilmforgatás/-fotózás előkészítése előtt rendszerint visszatérő jogi problémakör.
Mindezek alapján, meglátásom sze...
Smash or pass? – A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi dilemmái
Biztosítási igények érvényesítésében is közreműködő ügyvédként nehéz lenne tagadnom, hogy a káresemények történéseinek rekonstruálása során kincset ér, ha valamelyik részes fél rendelkezett fedélzeti kamerával (modernkori nevén: dashcammel) a baleset során. A dashcamek alkalmazásának adatvédelmi kérdéseit illetően számos tévhit él a köztudatban, amelyek akadályát képezik az optimális felhasználásnak, ezért jelen cikkemben arra vállalkozom, hogy rávilágítok a dashcamekkel kapcsolatos legfontos...
Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben IV: Mikor marasztal a NAIH?
A cikksorozat publikálásának ideje alatt tették közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH-131-1/2024 ügyiratszám alatti határozatát, amely éppen a magánterületen végzett kamerás megfigyelés hatósági szempontból releváns körülményeit rögzíti. Mivel a határozat tárgya szorosan kapcsolódik a cikksorozat témájához, a teljes kép érdekében záró epizódként annak főbb megállapításait mutatom be.
Mindenekelőtt röviden a tényállásról: az ingatlan tulajdonosával mint adatkezelőv...
Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben III: Mit kockáztat a jogsértő?
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat, míg a második részben a kamerák üzemeltetői számára jelentős aspektusokat jártam körbe. Lássuk most már, milyen következményekkel számolhat a jogsértő kameraüzemeltető.
Amint arra az első cikkben utaltam, a magáncélú vagyonvédelmi kamerák által okozott jogsértésekkel szembeni eredményes fellépésre a jogsérelmet szenvedett fél...
Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben II: jogsértés a maszk mögött!
A cikksorozat első részében bemutattam a témát adó személyiségi jogi per előzményeit, illetve a sérelmet szenvedettek szempontjából releváns ítéleti megállapításokat. Ígéretem szerint íme a folytatás, amelyben a kameratulajdonosok figyelmét kívánom felhívni az ítélet azon következtetéseire, amelyek kapcsán a közgondolkodásban tévhitek állnak fenn.
A jogsértő hatást a digitális maszkolás sem szünteti meg
A maszkolás segítségével a kamera lencséjével lefedett megfigyelési területet részben (v...
Vagyonvédelmi kamerák lakóövezetben: mikor sért személyiségi jogot?
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.
Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
Kötelező-e postán kézbesíteni a felmondást?
Sokszor tapasztalunk bizonytalanságot a munkáltatók körében annak kapcsán, milyen módon szükséges közölni a felmondást a munkavállalóval: miután egy jogszerű felmondás összeállítása, illetve kommunikálása az érintett munkavállaló felé önmagában összetett és feszültséggel teli feladat, talán nem is meglepő, ha a felmondási folyamat rutinszerű részeire kevesebb figyelem esik. Jelen cikkünkben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy egy esetleges munkaügyi perben (illetve annak előkészítése sor...
Legjobb tablet vagy legjobb árú tablet? – A hatóságnak sem mindegy!
A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható...
Miért ne vegyük félvállról az ügyvédi felszólító levelet?
Praxisunk során gyakran szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy esedékes és egyébként nem vitatott tartozásuk ellenére még a fizetőképes vállalkozások sem feltétlenül hajlandóak rendezni restanciájukat az erre vonatkozó ügyvédi felszólítás alapján. Jelen cikkemben pontokba gyűjtve kívánok szempontokat felsorakoztatni annak alátámasztására, miért nem jó ötlet abban bízni, hogy pusztán egy blöff volt az ügyvédi felszólító levél.
1.Az ügyvédi közreműködés igénybevétele komoly szándékot feltéte...
Stróman nevére került az adós cég: keresztet vethetek a követelésemre?
Felszámolás alatt álló cégek esetén nem kelt különösebb meglepetést, ha cégtulajdonosként a két világháború között született, matuzsálemi korú idősek, netán Kiskunnekeresd alsón bejegyzett lakcímmel rendelkező kalandorok vagy a saját maguk is a felszámolás/kényszertörlés megkezdésének kegyelmi állapota előtt álló gazdasági társaságok szerepelnek a cégnyilvántartásban.
A jelenség magyarázataként talán kevésbé az szolgál, hogy a nevezett tulajdonosi körök kevésbé szerencsések az üzleti életb...
Az adatkezelési hozzájárulás klasszikus hibái
Az adatvédelmi kérdésekben kevésbé otthonosak számára első nekifutásra igazi jolly joker megoldásnak tűnhet az érintett hozzájárulásán alapuló jogalap alkalmazása, azt feltételezve, hogy amihez a jogosult hozzájárult, az eleve nem lehet jogsértő. Hiszen a kártérítési jogban is ismeretes, hogy a károsult beleegyezésével okozott károkozás nem minősül jogellenesnek, ezért ilyen esetben a károkozó mentesül a felelősség alól.
Az adatvédelmi kérdésekben több tapasztalattal rendelkezők ugyanakkor...
„Az adatvédelmi szabályokat betartjuk” – Mire elég ez az adatkezelői nyilatkozat?
Gyakran tapasztaljuk, hogy a személyes adatkezeléssel járó üzleti tevékenységhez kapcsolódó dokumentumokban (ÁSZF-ek, részvételi szabályzatok, impresszumok) az adatkezelők az adatvédelem kérdéskörét a címben idézett nyilatkozattal igyekeznek letudni. Haladó szinten ez a deklaráció kiegészül még a GDPR vagy az Infotörvény megemlítésével, amely a témakörben való jártasság fokmérőjeként is szolgálhat a nagyközönség előtt.
Az ötlet feltehetően a polgári jogi viszonyok diszpozitív jellegére tekin...
„Nem tudok jönni jövő héten, mert beteg leszek” – A keresőképtelenség felülvizsgálatáról
Kellemetlen, de tapasztalataink szerint egyáltalán nem ritka munkáltatói feladatot tud okozni, ha a munkából való távollétét keresőképtelenségére alapító munkavállaló bejelentésével kapcsolatban erős aggályok merülnek fel.
Értelemszerűen, ha a keresőképtelen állapotot és annak időtartamát a munkavállaló nem képes a megfelelő orvosi igazolással alátámasztani, akkor egyszerűbb a helyzet megítélése és annak szankciójaként akár a munkaviszony azonnali hatályú felmondása is szóba jöhet a munkálta...
Bővülnek a békéltető testületek hatáskörei 2024-től
2024. január 1-jétől jelentősen erősödnek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, egyszersmind az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságai a bepanaszolt vállalkozásokkal szemben. Bár a békéltető testületi eljárás jelenleg is számos – jellemzően együttműködést igénylő – kötelezettséget ró a vállalkozások számára, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok deklaráltan azt célozzák, hogy meghatározot...
„Ha kicsi a tét, a kedvem sötét?” – Ismét a nyereményjátékokról
A témasorozatban készített első írásomban az ingyenesen elérhető promóciós nyereményjátékokra vonatkozó szabályokat, második cikkemben pedig a termékértékesítéssel egybekötött nyereményjátékok szabályait jártam körbe.
A témának ugyanakkor különös apropót ad a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (mint szerencsejáték-felügyeletként eljáró szerv) napokban közzétett közleménye, amely szerint 30 millió forintos bírsággal sújtottak egy magánszemélyt tiltott szerencsejáték lebonyolításá...
Nyereményjáték, szerencsejáték, egykutya?
A témában született előző írásomban alapvetően azoknak a – szerencsejátéknak nem minősülő – promóciós játékoknak a jogszabályi követelményeit mutattam be, amelyek a nyereményjátékban való résztvevők számára nem járnak külön anyagi ráfordítással, ergo ingyenesen elérhetők. Abban az esetben viszont, ha valamilyen ellenérték jön a képbe, már alaposabban vizsgálandó, hogy nem minősül-e véletlenül a játékunk szerencsejátéknak: a jelen cikkemben ennek elhatárolásához igyekszem támpontokat nyújtani....
Promóciós játékok: szabadabban, de nem szabályozatlanul!
A digitális térben is töretlen népszerűségnek örvendenek a nyeremény lehetőségével kecsegtető marketingajánlatok, amelynek terén folyamatos innovációt mutatnak a hirdetők. A kreatív játékok megalkotásának folyamatában tapasztalataink szerint alkalomadtán felmerülnek olyan jogi kérdések, amelyek bizonytalanságban tartják a hirdetőket: minden nyereményjáték szerencsejáték-e, illetve kell-e közjegyző jelenléte a sorsolás lebonyolításához?
A téma aktualitását ezen a téren egy kedvező jogszabály-...
Módosult a garanciális jogokra vonatkozó mintatájékoztató
Karácsonyi meglepetésként 2022. december 27-ei hatállyal módosította a Kormány a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló, a vállalkozások által széles körben alkalmazott mintatájékoztatóját.
Minden olyan vállalkozás számára tehát, amely a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti mintatájékoztató alkalmazásával tesz eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének, erősen javallott mielőbb frissíteni a kellékszavatossági jogra vonatkozó tájéko...
Termőföldet érintő póthagyatékról értesítették? Ezeket érdemes tudnia!
Váratlan küldeményben részesülhetnek mindazok, akik olyan örökhagyó örököseinek minősülnek, akinek a hagyatékát termőföld is képezte – csak épp arra nem derült fény az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárás során. Hogyan lehetséges, hogy akár sok évvel az örökhagyó halála után merül fel ilyen információ? Az alábbi cikkünkben igyekszünk magyarázatot adni az okokra.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-...
Influenszer marketing újratöltve – 3 jó tanács a hirdetőknek
Hosszas előkészítést követően 2022 novemberében tette közzé új ajánlását a Gazdasági Versenyhivatal Tájékoztató az influenszer marketingről címmel. A téma iránt érdeklődők számára ismeretes lehet, hogy a tárgykörben első ízben 2017-ben jelent meg tájékoztató a GVH jóvoltából, amelyben az influenszerek részéről addig tapasztalt rossz gyakorlatokat törekedtek javaslatokkal kijavítani.
Bár azóta a #reklám hashtagek és egyéb megoldások használata valóban ugrásszerűen megnövekedett a közösségi mé...
Szöveges értékelések a webshopon II. – Hogyan moderáljunk?
Cikksorozatunk 1. részében bemutattuk, miért van jelentősége fogyasztóvédelmi szempontból a termékértékelések, illetve egyéb kommentfelületek szabályozásának, kontrollálásának. A miért után jelen cikkünkben a hogyan kerül fókuszba, ugyanis a túlbuzgóság ugyanúgy problémákat szülhet, mint a teljes nihil.
Kezdjük is rögtön azzal, miért nem helyes hozzáférhető szabályzat nélkül nekilátni a kommentek kigyomlálásának.
A Gazdasági Versenyhivatal a 38/2018. VJ ügyszám alatti eseti döntésében arra ...
Szöveges értékelések a webshopon I. – Teljes véleményszabadság vagy szigorú cenzúra?
Az online térben elérhető vásárlói értékelések és egyéb hozzászólások aranyat érhetnek webshopunk népszerűségének növelése során, így mára már általánossá vált a szöveges értékelések közzétételének lehetősége a webshopok felületein, illetve azok közösségi média profiljain.
A fenti megállapítás nyomán amikor lehetőséget adunk webshopunk véleményezésére, alapvetően annak pozitív hozadékaival (népszerűség, vásárlói bizalom, elköteleződés növelése) számolunk, holott aki látott már valaha komment...
A webshopok „személyi igazolványa”: az impresszum
A webshopok impresszumai tulajdonképpen olyanok, mint a játékvezetők a futballpályán: amíg rendben végzik a dolgukat, addig észre sem vesszük őket, de ha hiányoznak vagy rosszul végzik a dolgukat, akkor bizony elégedetlenek lehetnek a szurkolók…azaz a vásárlók.
Az impresszum elkészítése nem igényel különös jogi vagy egyéb szaktudást, mégis gyakori, akár nagyobb webshopok esetén is, hogy nem sikerül megugrani ezt a feladatot – talán éppen azért, mert nem köztudomású ez a kötelezettség. Jelen ...
Fizetési meghagyást kapott a cége? Erre figyeljen az ellentmondáskor!
Bizonyára nem teszünk eget rengetően új megállapítást azzal, hogy a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás alapvető jelentőségű az érvényesített követelés behajtása szempontjából: annak elmulasztása esetén ugyanis a követelést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, amely következmény „visszaállítására” csak szűk körben van lehetőség.
A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás tartalmi követelményeit illetően nincsenek túlzott elvárásoknak kitéve a ...
Kormányhatározat a fogyasztóvédelmi politikáról: mire számíthatunk?
2022. július 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben a fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1353/2022. (VII. 21.) Kormányhatározat (a továbbiakban: Korm. határozat). Bár a kormányhatározatoknak nincs normatív hatálya, azaz a jogalanyok számára nem erednek belőle közvetlenül jogok és kötelezettségek, a felkészülés jegyében mégis érdemes szemügyre venni, milyen szempontok szerint képzeli el a Kormány a fogyasztóvédelem jövőjét Magyarországon.
A Korm. határozat preambulumának tekinthető 1. pontjában...
Foreign online shops in Hungary: what rules and what language do apply?
We often experience the uncertainty of enterprises as well as consumers concerning what kind of consumer protection rules apply to the Hungarian online shop of an enterprise seated in a foreign country? What does “Hungarian” online shop mean at all, whereas the main characteristic of this sector is the possibility of overcoming distances and boundaries? The present article is looking for the answers.
Since the topic has several aspects of legal fields, at first, we shall declare that in this...
Külföldi webshopok Magyarországon: milyen nyelven, milyen szabályok szerint?
Tapasztalataink szerint mind a vállalkozások, mind a fogyasztók részéről bizonytalanság áll fenn annak kapcsán, hogy egy külföldi székhelyű vállalkozás magyar webshopjának milyen fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Egyáltalán, mit jelent az, hogy „magyar” webshop, amikor ennek a szektornak alapvető jellemzője a távolságok, így az országhatárok legküzdésének lehetősége? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Mivel a témakörnek számos jogterületre kiterjedő aspekt...
Milyen jogi problémát okozhat az a termék, ami nincs?
A megrendelés visszaigazolásával létrejött „webshop-szerződések” teljesítésének megtagadásáról szóló előző cikkünkben utaltunk arra, hogy a megrendelt termék átadását jogszerű keretek között nem lehet készlethiányra hivatkozással megtagadni. Ugyanakkor a nem megfelelően kezelt készlethiány nem csupán a már létrejött szerződések kapcsán okozhat problémát: jelen cikkünkben a meghirdetett termékek elérhetőségével kapcsolatos jogi kérdéseket vesszük vizsgálat alá.
A címben felvetett képzavarhoz ...
Visszautasítható-e a webshop megrendelés teljesítése?
A webshop megrendelések során létrejövő szerződések digitalizált formája miatt gyakori a bizonytalanság, hogy egyáltalán mikor jön létre maga a szerződés, és mi annak pontos tartalma. Észlelve a bizonytalanság körüli lehetőséget, számos webshop előszeretettel végez „túlkínálatot”, azaz a meghirdetett áron több megrendelést fogad be, mint amit ténylegesen teljesíteni képes, majd készlethiányra vagy egyéb indokra hivatkozással megtagadja a megrendelés teljesítését. Alábbi cikkünkben ennek a gya...
Eltüntethető a „félcsillagos” termékértékelés?
A témakörben készített előző cikkünkben már utaltunk arra, hogy a digitális térben egyre jelentősebb marketingeszközként jelenik meg a vállalkozások online felületein megvalósuló kommentelés, illetve termékértékelés lehetősége. Abban a bejegyzésünkben a kommentekkel foglalkoztunk, míg jelen írásunkban az értékelésekkel kapcsolatos új követelményeket vesszük sorra.
Figyelemmel arra, hogy az online értékelések hitelessége és elfogulatlansága kapcsán okkal merülhetnek fel aggályok, a magyar tö...
Figyelem! A cserepótló vétel illetékkedvezménye nem jár minden ingatlan után
Népszerűsége okán számos cikkünkben foglalkoztunk már az ún. cserepótló adásvétel esetén igénybe vehető illetékkedvezmény lehetőségével, amely továbbra is az egyik leggyakrabban igényelt illetékkedvezmény ingatlan vásárlása esetén.
A kedvezmény legfontosabb szabályait röviden összefoglalva: amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalm...
„A negatív hozzászólásokat töröljük” – A vásárlói kommentek moderálása
A digitális marketing egyik leghatékonyabb eszköze a vásárlói visszajelzések becsatornázása az érdeklődők részére, hiszen az elégedett vásárlók ajánlása olyan bizalom kialakítására alkalmas, amelyre semmilyen más reklámeszköz nem képes. Ennek lehetőségét felismerve a digitális térben a vállalkozások már nem csupán a közösségimédia-platformjaikon, hanem egyre inkább saját honlapjaikon is lehetővé teszik a kommentelés lehetőségét a vásárlók számára.
Mivel jól tudjuk, „ahol fával dolgoznak, ott...
„A hiba az Ön készülékében rejlik” – A digitális szolgáltatások és tartalmak teljesítése
Cikksorozatunk első részében a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendeletnek az áruk adásvételére, második részében pedig a digitális elemeket tartalmazó árukra vonatkozó új szabályaiból szemezgettünk. Jelen cikkünkkel beteljesedik a „digitális forradalom”, ugyanis a digitális tartalom szolgáltatásával és a digi...
Meddig marad okos az okostévé? – A digitális elemeket tartalmazó árukról
Cikksorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy 2022. január 1. napjától lép hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet. Az új fogyasztóvédelmi jogszabály az „okoseszközök” egyre jelentősebb térnyerése miatt bevezeti a „digitális elemeket tartalmazó áruk” fogalmát a magyar jogrendszerbe és számos...
Garanciális jogok a garanciáért: új fogyasztóvédelmi szabályok januártól!
Legkésőbb 2022. január 1. napjától új fogyasztóvédelmi jogszabállyal kell megismerkednie minden vállalkozásnak, amely fogyasztók részére értékesít terméket: ezzel a nappal lép ugyanis hatályba a június végén kihirdetett 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól rendelkezik. A Kormányrendelet számos új fogyas...
Webshop-kereskedelem határok nélkül
Egy hazai szinten sikeres webshop esetében előbb-utóbb felmerül a Magyarországon kívüli értékesítés igénye, első lépésben általában nem külföldi cégalapítással, hanem a belföldi kapacitások határon kívüli kiterjesztésével. Ilyen esetben adja magát a nyilvánvaló kérdés: melyik ország jogszabályai lesznek irányadóak azokra a szerződésekre, amelyeket a külföldi vevőkkel fogunk megkötni?
A kérdés tisztázása fogyasztói szempontból sem közömbös: az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseinek egy...
Ismerd meg a webshopomat! – A tájékoztatási kötelezettségről
Webshop nyitása előtt gyakorta hangzik el a vállalkozások részéről a kérdés: a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfeleléshez elegendő-e egy ÁSZF és egy Adatkezelési Tájékoztató elhelyezése a weboldalon? A kérdés megválaszolásához érdemes megismerkednünk a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályaival és azok jelentőségével.
Bár a Kormányrendelet szabályait túlnyomórészt ...
Webshopról rendeltem esküvői öltönyt, elállhatok a szerződéstől a nagy nap után?
Bizonyára mindenki találkozott már azzal az utcai bölcsességgel, miszerint a webshopok korában már pénzkidobás egyszeri használatra ruhát (vagy egyéb használati cikket) vásárolni az üzletekben. Hiszen ezen elavult módszer helyett csupán a távollevők közötti fogyasztói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet szerinti 14 napos elállási jogot szükséges gyakorolni és voltaképpen ingyenesen „bérelhető” az adott termék.
A kéretlen üzleti tanács mögött a kormányrendelet 23. § (1) bekezdésének ren...
Hogyan kezeljük az adatvédelmi incidenseket? – Tájékoztatóval segít az Adatvédelmi Testület
Az adatvédelmi incidensek jelentősége és kezelésének nehézségei kapcsán már több cikket is készítettünk (melyek elérhetők itt és itt), amelyek keretében igyekeztünk szempontokat nyújtani a megfelelő eljárásrend kialakításához. Jelen cikkem aktualitását az Európai Adatvédelmi Testület frissen publikált Tájékoztatója adja, amely gyakorlati esetek feldolgozásával igyekszik ugyanezt a célt elérni.
Az egyelőre csak angol nyelven elérhető Tájékoztatót minden adatkezelő számára erősen ajánljuk, u...
Szabad-e súgni a gyerekeknek, mit írjanak a Mikulásnak? – A gyerekeknek szóló reklámokról
Elérkeztünk az év azon szakaszába, amikor a „mi a helyzet az iskolában?” mellett az „írtál-e már a Mikulásnak/Jézuskának?” kérdéssel szokás leggyakrabban a gyerekekhez fordulni. Az ajándékokról ábrándozó kicsik mellett feltehetően izgatottan várják ezt az időszakot a hirdetők is, akik igyekeznek minden eszközt megragadni ahhoz, hogy az ő termékük kerüljön fel a Mikulás számára készítendő listára.
Ennek megfelelően nem is lehetne aktuálisabb a Gazdasági Versenyhivatal által idén közzétett táj...
Bánatpénz a 14 napos elállás esetére?
A webshopon keresztül történő értékesítési szabályok mindenki által jól ismert eleme a fogyasztó 14 napon belüli elállási joga, amely az abból fakadó kockázat minimalizálását célozza, hogy a vásárlónak nem adódik lehetősége a megvásárolt termék személyes ellenőrzésére és kipróbálására a vásárlást megelőzően.
Reményeink szerint legalább ennyire jól ismert a tárgykört elsődlegesen szabályozó 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet azon szabálya is, miszerint a vállalkozásnak legkésőbb az elállásró...
Számít-e inkasszó esetén a munkabér-letiltás alóli mentesség?
A természetes személyekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások túlnyomó többségében alapvetően két fő forrásból jut hozzá pénzéhez a végrehajtást kérő: az adós bankszámlájára kibocsátott inkasszóból, illetve az adós munkabérét terhelő végrehajtói letiltásból. Ennek megfelelően a végrehajtási eljárások jellemzően ezen két végrehajtási intézkedés megtételével kezdődnek, így előfordulhat olyan helyzet, hogy az adós bankszámlájáról olyan összegek lefoglalása is megtörténik, amelyek a mu...
Nem indult ellenem végrehajtás, mégis a végrehajtónak kell fizetnem! Lehetséges?
A végrehajtási jog kevésbé ismert, ám annál hasznosabb jogintézménye a követelés lefoglalására vonatkozó indítvány, amelynek eredményeképp olyan személyek is részeseivé válhatnak a végrehajtásnak, akik kizárólag az adóssal állnak jogviszonyban. Miként a követeléskezelés világában szinte mindig, a végrehajtói felhívás ignorálása ebben az esetben sem célravezető magatartás, ezért jelen cikkünkben a követelés lefoglalásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket vesszük sorra, elősegítendő a te...
Készpénz, kártya? Ne tegyen különbséget!
A koronavírus elleni védekezés jegyében szemmel láthatóan megnövekedett a nem készpénzes fizetési lehetőségek elfogadottsága és népszerűsége, amelyet a Kormány intézkedései is ösztönöztek (pl. PIN kód nélküli vásárlási limit megemelése). A tendencia következtében feltehetően olyan szolgáltatók is nyitottak az alternatív fizetési módok felé, akik idáig ódzkodtak az ilyen jellegű technikai újításoktól.
Bár a bankkártyás fizetési lehetőség kétségtelenül népszerű a vásárlók körében, a szolgált...
Milyen nevet válasszak termékemnek, hogy védjegy is lehessen belőle?
A járvány okozta gazdasági következmények miatt tömegek kényszerültek alternatív bevételi források után nézni, amely jelenség pozitív hozományaként többen igyekeznek piacra lépni saját készítésű termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A külkereskedelem és a turizmus jelentős bezuhanása miatt várhatóan a kereslet is jobban ráirányul majd a hazai termékekre és szolgáltatásokra, így egy-egy ötlet könnyebben tehet nagyobb érdeklődésre szert, mint korábban.
A szélesebb piacra lépés egyik kulcspilla...
Szerződésmódosítás a koronavírus miatt: bíróságnál a megoldás?
Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alka...
Szerződésjogi tudnivalók a járvány idejére
A járvány okozta veszélyhelyzet fenekestül felforgatta mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt a szerződéses viszonyaink sem. A napról-napra változó (jogi) környezetben meghatározó jelentőséggel bírhat, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és kellő időben megtegyük mindazon lépéseket, amelyekkel biztosítható a jogviszony vitamentes fenntartása vagy éppen a megszüntetése.
Jelen cikkünkben egy-egy kérdés mentén foglaljuk össze a Polgári Törvénykönyv alapvető szerződéses ren...
Ha nem tudom, nem fáj? – Az adatvédelmi incidensekről II.
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé.
A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
Bejelentendő vagy bagatell? – Az adatvédelmi incidensekről I.
A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat!
Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...