Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.04.27 | Ingatlan
Bontani kívánt ingatlanra nem vehető igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye.
Ingatlanforgalmazást végző (illetve pénzügyi lízinget folytató) vállalkozó az általános mértékű 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték helyett – választása szerint – 2%-os vagy 3%-os illetéket fizethet az adóhatóság részére, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett ingatlant (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ún. zárt végű pénzügyi lízingbe adja (a továbbiakban: továbbértékesítés).
Munkajogi és Polgári jogi Szerződés- és Iratmintatár
Szakkönyv + Pendrive
A 2%-os illetékkulcs alkalmazása akkor kérhető, ha a vállalkozó az ingatlan két éven belüli továbbértékesítése mellett azt is vállalja, hogy a továbbértékesítést megvalósító szerződés (a vevő, illetve lízingbe vevő tulajdonszerzésével) teljesedésbe megy.
Amennyiben a vállalkozó mindösszesen az ingatlan két éven belüli továbbértékesítését vállalja, 3%-os illetékkulcs alkalmazásával köteles megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ebben az esetben azonban az adásvételi vagy lízingszerződés későbbi (a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését vagy a pénzügyi lízingbe adás tényének ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését követő) felbontása nem keletkeztet pótilleték-fizetési kötelezettséget.
Egyéb esetben viszont a megszerzett ingatlan kétéves határidőn belül történő továbbértékesítésének elmaradása pótilleték-fizetési kötelezettséget eredményez. A pótilleték mértéke az általános és a kedvezményes illeték különbözetének kétszerese, azaz 2, illetve 4%.
Nem vehető azonban igénybe a fent tárgyalt illetékkedvezmény, amennyiben az ingatlanforgalmazó a továbbértékesítési céllal megszerzett társasházi lakást (valójában az egész társasházas felépítményt) elbontja, abban az esetben sem, ha a lebontott lakás/régi társasház helyett felépített új lakásokat/új társasházat két éven belül értékesíti.
Az ingatlanberuházók, -fejlesztők ezért körültekintően árazzák be a beruházási költségek között a vagyonszerzési illetéket! Ha a beruházás előzetesen bontással jár, akkor nem vehető igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye, tehát a társasházi albetétek kivásárlása során helyesen az általános 4%-os vagyonszerzési illeték költséggel kell kalkulálni.
A társasházi lakás a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal együtt ugyanis önálló ingatlannak minősül. Az ingatlanforgalmazó vállalkozás a vagyonszerzése során mindig egy konkrét, önálló ingatlanra vállalja nyilatkozatával a továbbértékesítési kötelezettséget.
A bontással viszont megsemmisül az adott ingatlan (a teljes felépítmény elbontásával maga a társasház tulajdon is megszűnik), vagyis a továbbértékesítés lehetetlenné válik, fogalmilag kizárt ilyen beruházásoknál a fenti illetékkedvezmény igénybe vétele. Pótilletéket fog fizetni az a vállalkozás, amely mégis megpróbálja.
Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.