Iskolakezdés járvány idején, ha a szülő aktív munkavállaló – aggályok és lehetséges megoldások

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.09.03 | Munkajog

Egyre inkább gyűrűzik a híráradat arról, hogy a tavaszi értékekhez képest is, rohamosan nő az új Covid-19 fertőzöttek száma. Tekintettel arra, hogy elindult a tanév, ezen tényező számos szülőt és pedagógust tölt el aggállyal.

Figyelembe véve, hogy az iskolák újbóli – akár részleges – bezárása erős hatást gyakorol ismét a munkavállalók és munkáltatók helyzetére, 2020. szeptember 1-jén a hat magyar szakszervezeti konföderáció kezdeményezte, hogy a Covid-19 járványhelyzet ismételt erősödése miatt Magyarország Kormánya folytasson érdemi konzultációt a következő negyedév és az előttünk álló két év gazdaság- és munkaerőpiaci védelmének kérdéseiről.

Jelen cikkünkben a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján, az iskolák bezárása és a szülők otthon maradása esetén felmerülő kérdésekkel foglalkozunk.

A gyermekfelügyelet miatt a munkából kiesők esetében jelenleg nincs olyan egzakt szabályozás, amely a munkavállalókat álláspontunk szerint védené. Noha a munkáltatók nagy része az első hullám során igyekezett különböző eljárásokkal megoldani a gördülékeny munkavégzést, sajnos nem minden szektorban lehet megvalósítani például az otthoni munkavégzést.

Erre való tekintettel a szakszervezetek rámutattak arra, hogy a gyermekfelügyelet miatt a munkából kiesők esetében gazdaságvédelmi csomag keretében folyósítható célzott bértámogatás segítségével és/vagy az egészségbiztosítási törvény módosításával teremthető meg a kiszámítható egzisztenciális környezet.

A közlemény szerint egy karanténhelyzet beálltakor vagy egy esetleges digitális oktatási rend ismételt megvalósulásakor a 6–14 éves korosztály esetében az otthoni tanulást segítő feladatok ellátása is a szülőkre és így a többségében aktív munkavállalókra hárul.

A jelenlegi szabályozás alapján, amennyiben az oktatási intézmények bezárására kerülne sor, és az adott intézmény ügyeletet sem tud szervezni (tehát a szülő arra kényszerül, hogy otthon ellássa a gyermeke felügyeletét), alapvetően a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésen, illetve szervezeti döntésén múlik, hogy a munkavállaló szülő otthon maradhat-e. Mt. alapján a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy elháríthatatlan okra tekintettel maradhat távol csak a munkahelyétől, azonban a munkáltatón múlik, hogy a fenti körülmény esetében fennáll-e a különös méltánylást érdemlő ok – megjegyzendő, hogy az Mt. ezen rendelkezését a jogalkotó nem ezen esetkörre vetítve alkotta.

Gyakori kérdésként merül fel a táppénzre való jogosultság az ilyen esetek során. Keresőképtelenség miatt csak akkor kaphat táppénzt a munkavállaló, ha foglalkozásától eltiltásra kerül közegészségügyi okból, vagy közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítették vagy járványügyi zárlat alá került.[1] Amennyiben a gyermeke valóban igazoltan megbetegszik, úgy, ha a munkavállaló biztosított, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén gyermekápolási táppénz jár. Amennyiben a munkavállaló beteg gyermeke 12–18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz. Gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül (többek közt) a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Felmerülhet még ilyenkor azon eset, ha hatósági határozattal közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítik a szülőt is. Ha ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel az Mt. 146 § (1) bekezdésére, erre az időtartamra nem jár ugyan munkabér a munkavállalónak, de táppénz jár a munkavállaló részére.

[1] Ebtv. 44.§ g) pont: keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.