Ismételt tájékoztatás ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.04.25 | Közbeszerzés

Minden bizonnyal Olvasóink is találkoztak már a közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlati kötöttség meghosszabbításáról rendelkező ajánlatkérői tájékoztatással, esetlegesen a meghosszabbított ajánlati kötöttség elteltét követően az ajánlati kötöttség ismételt meghosszabbításával. Jogosan merülhetnek fel – különösen az ajánlattevőként eljáró – Olvasóinkban az alábbi kérdések:

1. Meddig „húzhatja el” az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát?
2. Hány alkalommal hosszabbíthatja meg az ajánlati kötöttséget?
3. Milyen következmények kilátásba helyezésével kötelezhető az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt határidő megtartására?

A fenti kérdések megválaszolásához bemutatjuk a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, annak érdekében, hogy a Kbt. 70. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok érvényesülésének kereteit is szemléltessük.

A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket az ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség meghosszabbított időpontja azonban nem lehet az eredeti ajánlati kötöttség határidejét meghaladó hatvan napnál későbbi.

A Döntőbizottság D.695/33/2016. számú határozatában rámutat arra, hogy „az ajánlati kötöttség meghosszabbításának lehetőségét a Kbt. ugyancsak szigorú jogi keretek között szabályozza. Arra egy alkalommal kerülhet sor, és az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség eredeti lejártának időpontjától számított hatvan napot”. Mindemellett a hivatkozott határozat jelentősége abban áll, hogy a Döntőbizottság a fenti megállapításon túlmenően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kbt.-ben meghatározott ajánlati kötöttség jogintézményének keretein kívül, a közbeszerzési eljárás eredményes befejezése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevők konszenzust alakíthatnak ki, biztosítva ezzel a jogszerű szerződéskötés lehetőségét. A Döntőbizottság hivatkozott határozata futótűzként terjedt az ajánlatkérők között és számos esetben hivatkozásként is megjelent az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról szóló tájékoztatásokban, illetve előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás során.

A Döntőbizottság D.144/9/2018. számú határozatával érintett jogorvoslati eljárás ajánlatkérője a meghosszabbított ajánlati kötöttség lejártát követően a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárást, arra hivatkozással, hogy az ajánlati kötöttség lejárta miatt az eljárásra nem támogató tartalmú tanúsítvány kiállítása várható. A Döntőbizottság az ajánlatok bírálatának rendjére vonatkozó álláspontjának részletes ismertetését követően kijelentette, hogy „az ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdését, mert a rendelkezésére álló idő alatt nem bírálta el a kérelmező ajánlatát”. A Döntőbizottság a jogsértés megállapításán túlmenően levezette, hogy az eredménytelenség megállapítására a Kbt. kógens rendelkezéseire figyelemmel, kizárólag törvényben meghatározott okokból van lehetőség és kötelezettség, az ajánlatkérőnek az eljárás lefolytatása alatt jelentkező késedelmek okán nincs jogszerű lehetősége az eljárás annulálására.

A fenti határozatokat követően a Döntőbizottság már határozottabban lépett fel a D.29/9/2019. számú határozattal érintett közbeszerzési eljárás jogszerű keretek közé szorítása érdekében. Az érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérője három alkalommal is – minden egyes hosszabbítás során további hatvan nappal – hosszabbította meg az ajánlati kötöttséget. Az ajánlatkérő álláspontjának alátámasztása és igazolása érdekében hivatkozott a Döntőbizottság – fent ismertetett – D.695/33/2016. számú határozatára.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a D.29/9/2019. számú határozat jelentősége abban áll, hogy a Döntőbizottság már nem reflektált az ajánlatkérő által is hivatkozott D.695/33/2016. számú korábbi határozatára, hanem egyértelművé tette, hogy „a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot, […] az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (2) bekezdésének első mondatát azon magatartásaival, hogy a kérelmezőket 2018. december 6-án és 2019. január 28-án felkérte az ajánlatuk további 60-60 nappal történő fenntartására”.

Tekintettel arra, hogy az érintett közbeszerzési eljárás még folyamatban volt, a Döntőbizottság a jogsértés megállapításán és a bírság kiszabásán túlmenően – határidő kitűzése nélkül – felhívta az ajánlatkérőt az ajánlatok mielőbbi elbírálásának befejezésére és az összegezés megküldésére.

A D.32/15/2019. számú határozattal érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérője az ajánlati kötöttség másodszori meghosszabbításakor külön felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben az ajánlati kötöttség meghosszabbítása vonatkozásában nem nyilatkoznak, úgy a meghosszabbított ajánlati kötöttség lejártának tényére tekintettel, úgy tekinti, hogy az ajánlatukat nem tartják fenn. Az ajánlatkérő tehát az ajánlattevők részéről passzivitás, pontosabban hallgatólagos módon megtehető nyilatkozat helyett kifejezett nyilatkozatot kért az ajánlatok fenntartása tárgyában.

A Döntőbizottság minderre tekintettel kiemelte, hogy „az ajánlatkérő nem a Kbt. 70. (2) bekezdés alapján kívánta meghosszabbítani az ajánlati kötöttség határidejét, éppen ellenkezőleg, annak megszűnéséről tájékoztatta az ajánlatevőket”. Jelen esetben a Döntőbizottság ismételten reflektált az ajánlatkérő által is hivatkozott D.695/33/2016. számú határozatra és hangsúlyozta, hogy „az ajánlati kötöttség kógens jogintézményének keretein kívül, a közbeszerzési eljárás eredményes befejezése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevők megállapodásukkal lehetővé tehetik a közbeszerzési szerződés megkötését”.

A bejegyzésünk elején felvetett kérdésekre a fenti döntőbizottsági határozatokból az alábbi válaszok olvashatók ki:

1. A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot.
2. A Döntőbizottság gyakorlatában a meghosszabbított kötöttség lejártát követően az ajánlati kötöttség további kiterjesztése sérti a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás eredményes befejezése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevők megállapodásukkal lehetővé tehetik a közbeszerzési eljárás megkötését abban az esetben, ha az ajánlati kötöttség megszűnését követően az érintett ajánlattevők fenntartják ajánlatukat.
3. A Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő nem szabadulhat az eljárás alól abban az esetben, ha van olyan ajánlattevő, aki fenntartja az ajánlatát. Ajánlati biztosíték mellett, amennyiben az ajánlatkérő az eljárás eredményéről a meghosszabbított ajánlati kötöttség lejártát követően tájékoztatja az ajánlattevőket, a Kbt. 54. § (6) bekezdés a) pontja alapján a határidőn túli eredményközlés mint jogsértés megalapozza az ajánlati biztosíték kétszeres visszafizetésének kötelezettségét.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.