Itt a dollár – hol a dollár. A bankszámlák közti deviza-átvezetés buktatói

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2020.10.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Következő cikkünkben ismét egy jogesetet dolgozunk fel, melyben összefoglaljuk, hogy mire érdemes odafigyelni a bankszámlák közti deviza-átvezetés esetén, illetve milyen eszközök állnak rendelkezésre az árfolyamkockázat mérséklésére.

Manapság már szinte mindenkinek van bankszámlája, a magyar lakosság nagy része hagyományosan forint alapú bankszámlával rendelkezik. Devizaszámlát jellemzően azok a magánszemélyeknek, illetve vállalatok tartanak fenn, akik külföldhöz kötődve végzik tevékenységüket, illetve a bevételük rendszeresen külföldi pénznemben érkezik a bankszámlára, és nem szeretnék forintra váltani a külföldi fizetőeszközt. Abban az esetben, ha forint alapú bankszámláról például euro vagy dollár alapú számlára szeretnénk átutalást kezdeményezni, fontos néhány alapvető szabállyal és fogalommal tisztában lenni.

Egyik lényeges szabály, hogy különböző devizanemű számlák esetén az átvezetés teljesítésére nem vonatkoznak az azonnali átutalás szabályai, épp a devizakonverzió miatt. Ez azt jelenti, hogy akár egy bankon belül, akár különböző bankok és számlatulajdonosok között, de többféle devizanemű számlával rendelkezünk, az átvezetés jóváírása az utalás berögzítéséhez képest eltérő napon valósul meg. Bankonként lehetséges eltérés, azonban általában T+1 nap, azaz az utalás megindítását követő napon megtörténik a jóváírás, amennyiben a megbízást megfelelő banki nyitvatartási időben kezdeményeztük. Széles körben ismert tény és ebben a témában fontos kiemelni, hogy péntek délután és hétfő reggel között nincs banki tevékenység, ezért ebben az időtartamban a leginkább kockázatos a devizakonverzió kezdeményezése. Ez alatt a két és fél napos időtartam alatt előfordulhat, hogy változik az árfolyam, és ennek hatására eltérő összeg kerül jóváírásra, mint amivel kalkuláltunk. Tisztában kell lennünk vele, hogy a megváltozott árfolyam miatti kockázatot az utalást kezdeményező fél viseli, a bankoknak erre nincsen ráhatásuk.

A pénzügyi szolgáltatóknál vezetett bankszámlákon történő átutalásokat elsődlegesen a Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pénzforgalmi törvény) szabályozza. A Pénzforgalmi törvény értelmező rendelkezései közt külön kitér arra, hogy a törvény mit tekint munkanapnak, átutalásnak vagy távoli fizetési műveletnek. Munkanapnak minősül az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart; átutalásnak pedig a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik. A távoli fizetési művelet az interneten keresztül vagy távoli kommunikációval kezdeményezett fizetési műveletet jelenti.

Ezeket a kifejezéseket, meghatározásokat a szolgáltatók átemelték az ÁSZF-be, Üzletszabályzatba és a Hirdetményeikbe, ezért minden egyes utalás, amit kezdeményezünk, jogszabály által meghatározott keretek között zajlik, és ezek betartása a szolgáltatón számokérhető.

Különösen fontos a megfelelő tájékozódás abban az esetben, ha nagyobb, akár több tíz- vagy százmillió forint nagyságrendű összeget szeretnénk átváltani más pénznemre, ugyanis minél nagyobb az átváltani kívánt összeg, annál nagyobb mértékű lehet az értéknapi eltérés. Azoknak az ügyfeleknek, akik mérsékelni szeretnék az árfolyamkockázatot, érdemes egyedi árfolyamot kérni a banktól, melyet kérésre a bank az adott konverzióra kiszámol és biztosít.

A fent említett jogesetben az ügyfél forint alapú számlájáról saját dollár számlájára kívánt nagyértékű összeget átvezetni. A konverziót pénteki napon, a 16:00 órai bankzárás után kezdeményezte, egyedi árfolyamot nem igényelt. Hétvégén egyre gyengült a fizetőeszköz, így amikor a jóváírás a hétfői értéknapon megtörtént, az ügyfél által megadott összeg kétmillió forinttal kevesebbet ért a pénteki adatokhoz képest. Az ügyfél a hétfői napon kérte a banktól az utalás sztornózását, és az összeg visszafordítását, azonban az utalás kezdeményezése óta eltelt hétvége miatt a banknak már nem volt lehetősége a pénteki árfolyam szerinti teljesítésre.

A konverzió természetesen nemcsak negatív, hanem pozitív eltérést is eredményezhet, azonban pozitív jóváírás miatt még senki sem fordult bírósághoz. A megfelelő időben adott megbízás árfolyamkockázatát az ügyfél viseli, ezért szeretnénk hangsúlyozni, hogy a konverzió előtt érdemes élni az egyedi árajánlat lehetőségével, mely igénylése a bank ügyintézőjétől kérhető. A banki ügyintézési felületek (e-bank) nyitvatartását, valamint a deviza eladási és vételi árát a bank hirdetményei között közzéteszi, és honlapján megismerhetővé teszi. Érdemes ezeket a konverzió előtt áttekinteni, vagy a megismeréshez segítséget igénybe venni annak tudatában, hogy a bank a konverziót automatikus rendszerben hajtja végre, így egy esetleges kedvezőtlen értékű jóváírás miatt a felelősség nem terhelhető a bankra.

Fontos továbbá, hogy az utalásoknál, különösen a devizát érintő utalásoknál megnézzük, hogy mik a vonatkozó banki szabályok, mert ha ezeket nem vesszük figyelembe, és váratlan költségeink keletkeznek, akkor később hiába fordulunk Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz. Ha egy bank igazolni tudja, hogy betartotta a saját szabályait és az nem áll ellentétben a jogszabályokkal, akkor saját magunk tehetünk arról, hogy nem vettük figyelembe ezeket a rendelkezéseket.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.