Jó ügyvéd holtig tanul!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.01.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakította a hazai ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, valamint a tevékenységük és annak gyakorlásának feltételeit is. A jogszabály újdonságai között szerepel a továbbképzési kötelezettség is, amely már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is megtalálható. Az új törvény alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti”. Jelen cikkünkben a továbbképzési kötelezettségről és annak teljesítési feltételeiről kívánunk röviden szólni.

Elsődlegesen fontos kiemelni, hogy az ügyvédek és jogtanácsosok folyamatos és egységes szakmai továbbképzése az egyik eszköze annak, hogy az ügyvédi tevékenységgel szemben táplált bizalom fennmaradjon, továbbá ezzel válik hosszútávon elérhetővé a magas szakmai színvonal biztosítása. A törvény alapelvei és szellemisége értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Ez akkor tud megvalósulni, ha tudása magas szintű, naprakész. Ennek érdekében elengedhetetlen az ismeretek megújításának képessége, amely szempontból meghatározó szerepe van az önképzés mellett a kötelező továbbképzésnek is.

A jogalkotó tehát egyértelműsíti a törvényben, hogy a továbbképzés szükségszerű, hatékony és fontos is, de vajon kinek kötelező? Az új ügyvédi törvény szerint és az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint az ügyvéd, az alkalmazott ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász köteles a továbbképzési kötelezettségnek eleget tenni.

Az említettek kötelesek a Szabályzatban rögzített továbbképzési időszakban – amelynek tartama 5 év – legalább 80 kreditpontot, ebből egy naptári éven belül legalább 16 kreditpontot megszerezni a Kamara által szervezett, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) Oktatási és Akkreditációs Bizottsága által nyilvántartásba vett képzési eseményen való részvétellel. A jogszabály alapján jó hír lehet, hogy a munkáltató biztosítja az alkalmazott ügyvéd számára a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, s ennek érdekében a képzés idejére az alkalmazott ügyvédet a munkavégzés alól mentesítik.

A továbbképzési Időszak kezdő és záró napját a továbbképzési időszak kezdő napját megelőző hónap első napjáig a MÜK elnöke határozatban állapítja meg és azt a MÜK honlapján közzéteszi. A Szabályzat arról is rendelkezik, hogy milyen továbbképzések (pl. szakjogász) esetén kell a továbbképzési kötelezettséget teljesítettnek tekinteni.

A Szabályzat 2019. január 1-jén lépett hatályba, illetve a hatályba lépését követő első továbbképzési időszak legkorábban 2019. szeptember 1-jén kezdődik.

A továbbképzést elsősorban a területi ügyvédi kamara biztosítja, de ezzel másik kamarát és képzési helyet is megbízhat. A kamara a továbbképzés következő naptári évre vonatkozó, általa szervezett, illetve bonyolított képzési eseményeit azok kreditpontértékével és esetleges díjával együtt december 15-ig a honlapján közzéteszi. A képzési eseményeken való részvételt és az ezzel szerzett kreditpontokat a kamara az erre rendszeresített nyilvántartásában rögzíti.

Végezetül pedig fontos megjegyezni, hogy az új törvény szigorú szabályokat vezetett be a szakmai továbbképzés tekintetében azzal, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget. Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát ezen okból szünteti meg, a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig nem vehető fel tagként területi kamarába és nem vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.