Jogorvoslati lehetőségek a polgári peres eljárásban

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”.

A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”.

Nézzük tehát, milyen főbb jogorvoslati lehetőségeink vannak!

A perorvoslatok között a legáltalánosabb és legismertebb a fellebbezés, amelyet rendes perorvoslatnak is nevezünk. Azért „rendes”, mert az ítélettel szemben támasztott felperesi vagy alperesi vitatás elbírálásának ez a rendes módja. A fellebbezést az első fokon eljáró bírósághoz képest egy magasabb fokú bíróság bírálja el. Elsőfokú ítélet ellen minden esetben lehetőségünk van fellebbezéssel élni. Ami lényeges, az a határidő: a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A közlés – ítéletről lévén szó – minden esetben írásban történik; vagy postai úton vagy elektronikus eszközön keresztül (cégkapu, ügyfélkapu). Főszabály szerint az ítélet végrehajtására a fellebbezésnek halasztó hatálya van, azaz addig nem kell teljesíteni az ítéletben foglaltakat, ameddig a másodfokú határozat meg nem születik. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, azonban erre irányuló külön kérelemre a bíróság tárgyalás tart. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, helybenhagyja vagy megváltoztatja.

A következő jogorvoslati lehetőség az ún. perújítás. A perújítás – a fellebbezéssel ellentétben – már jogerős érdemi döntések/ítéletek vonatkozásában jöhet szóba és ún. rendkívüli perorvoslatnak minősül. Pont azért rendkívüli, mert az ügyben már jogerős határozat született, ennek ellenére valamely fél vitássá kívánja tenni ezt a jogerős döntést. Mint ilyen, a rendkívüli perorvoslatokra értelemszerűen igen szűk körben és szigorú követelmények mentén van csak lehetőség, szemben a fellebbezéssel, amely gyakorlatilag minden esetben adott.

A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz kell benyújtani, és annak megengedhetősége felől akkor is az elsőfokú bíróság fog dönteni, ha az ügyben másodfokú határozatot hoztak.

Mikor kerülhet sor perújításra? Leggyakoribb esete, ha a jogerős határozat megszületése után egy fél olyan tényre, bizonyítékra hivatkozik, amely az alapeljárásban nem lett elbírálva (pl. mert valaki nem tudott róla, nem volt meg a bizonyíték, de az előkerült stb.), de ha el lett volna bírálva, akkor a perújító félre nézve nézve kedvező ítélet született volna. Ezen túlmenően a törvény további esetköröket is felsorol, melyek esetén perújítással élhetünk (pl. a bíró, a tanú stb. bűncselekményt követett el; kiderül, hogy az ügyben korábban már született jogerős döntés stb. – de ezek kevésbé gyakori esetek).

A perújítás célja a jogerős határozat folytán a peres felet ért sérelem orvoslása. Fontos tudni, hogy a megtámadott határozat jogerejét önmagában a perújítás benyújtása nem érinti, a jogerő feloldása a perújítás eredményétől függ. A perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap, ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. Az érintett ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 éven túl perújítás előterjesztésére nincs lehetőség. A bíróság első körben a perújítás megengedhetőségéről dönt, annak sikerét követően pedig a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, vagy új határozatot hoz.

A harmadik perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat intézménye, ami szintén rendkívüli jogorvoslat. A felülvizsgálat is jogerős határozatok ellen vehető igénybe, de ebbe a körbe be kell vonni bizonyos, nem érdemi végzéseket is (nevezzük ezeket most határozatoknak). A felülvizsgálat elbírálása a legfőbb bírói fórum, a Kúria hatáskörébe tartozik.

Felülvizsgálatot a jogerős határozatok tekintetében, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, korlátozott körben. Lényeges különbség, hogy perújítás kezdeményezhető akkor is, ha az érintett személy az elsőfokú eljárásban fellebbezési jogával nem élt, felülvizsgálat esetében azonban ez nem így van.

Vagyonjogi ügyek tekintetében főszabály, hogy csak ötmillió forintot elérő pertárgyérték esetén van helye felülvizsgálatnak. Azonban a Kúria dönthet úgy, hogy a joggyakorlat egységesítése vagy a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt akkor is engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ügy értéke ennél kisebb. Ilyen esetek különösen akkor fordulnak elő (és különösen most, az új polgári perrendtartás alkalmazásában gyakori ez), ha teljesen eltérő bizonyos kérdésekben a bíróságok gyakorlata, másként értelmezik ugyanazt a jogszabályt.

Az eljárást ún. felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemmel lehet kezdeményezni, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. A határidő itt is fontos kérdés: a kérelem benyújtására az ítélet közlésétől számított 45 napon belül van lehetőség. Amennyiben a felülvizsgálati kérelem elbírálásra alkalmas és a szükséges feltételek fennállnak, a Kúria az eljárás eredményeképpen az ítéletet hatályában fenntartja, új határozatot hoz vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítja.

Összegezve tehát, a fenti rövid összefoglaló alapján láthatjuk, hogy sérelmes vagy kedvezőtlen bírósági döntések esetén milyen főbb lehetőségeink vannak a jogorvoslat terén. Fontos azonban tudnunk, hogy a vonatkozó jogszabályok még számos, fent nem említett feltételt határoznak meg az itt felsorolt eljárások/kérelmek vonatkozásában, melyekre – a cikk terjedelmi korlátaira tekintettel – nem térhettünk ki részletesen. Éppen ezért, a szigorú eljárási szabályokra tekintettel mindenképpen érdemes – határidőben – jogi segítséget igénybe venni. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal csapatához!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.