JÜB-ölték-e már meg Önt?

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.10.27 | Ingatlan

Nem kell aggódni, a furcsa hangzás ellenére a JÜB nem valami szörnyűséget takar, mindössze egy jogi mozaikszó: a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer szakmai berkekben használt rövidítése. Aki járt már ügyvédnél, végrehajtónál, közjegyzőnél, az könnyen találkozhatott ezzel a kifejezéssel.

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mit jelent valójában a JÜB rendszer az ügyvéd szempontjából! Ahhoz, hogy megértsük, egy picit távolabbról, a jelenleg hatályos Ügyvédekről szóló törvénytől (Ütv.) kell elindulnunk. A jogszabály szerint az okirat ellenjegyzése során – ha az ügyvéd az ügyfelet személyesen nem ismeri – a személyazonosítás teljessége érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, stb. A megkeresés célja természetesen az, hogy összevessük az ügyfél által bemutatott igazolványt a központi nyilvántartásokban szereplő adatokkal, ellenőrizzük annak érvényességét, azt, hogy nem jelentették-e be az igazolvány elvesztését.

Bizonyos ügykörökben az ellenőrzés nem választás kérdése az ügyvéd számára, így a gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során a nyilvántartás megkeresése kötelező. Az Ügyvédekről szóló törvény mellett az 54/2007. (XII.21.) számú IRM rendelet szabályozza kifejezetten a JÜB-ölés folyamatát, részletszabályait, azonban ezek már tényleg főleg csak az ügyvédeket érintő kérdéseket tartalmaznak a nyilvántartás szabályairól, adatlekérés módjáról, így nem untatnám Önöket ezekkel a száraz részletekkel. Aki mégis bele kívánja ásni magát a témába, annak a fentieken túl még ajánlom a Magyar Ügyvédi Kamara vonatkozó 2/2007. (XI.19.) számú szabályzatát, amely további részletes előleírásokat tartalmaz. Az egyszerű halandó számára azonban szerintem nem ez a fontos, sokkal inkább az alkalmazási gyakorlat.

Rémisztő belegondolni, hogy milyen tortúrát okozhat a gyanútlan áldozatnak, ha például az elvesztett vagy ellopott személy igazolvánnyal bűncselekményt megvalósítva az elkövető céget alapít és gazdasági tevékenységbe fog vagy éppen eladja valakinek a tulajdonos ingatlanát.

A JÜB-ölés szempontjából a két példa a jelenleg hatályos Ütv. alapján nem egyforma.

Míg a cégalapításnál az ügyvédnek kötelező a JÜB-rendszer segítségével történő ellenőrzést elvégeznie, addig ingatlan ügyleteknél ennek alkalmazása az ügyvéd megítélésére, „szimatára” van bízva, észlel-e bármi gyanúsat az ügyletben részes felek személyazonosságának valódiságát illetően.

2018. január 1. napjától lép hatályba az új Ütv., az Ügyvédi tevékenységről szóló 2016. évi LXXVIII. törvény, amely szigorít a jelenleg alkalmazandó szabályokon.

A jövő évtől kezdődően az ügyvéd nem csak a társaság létesítő okiratának és az aláírásmintának ellenjegyzése során köteles elvégezni az ellenőrzést, hanem akkor is, ha a megbízás tárgya közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviselet, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztése.

Melyek is azok a közhiteles nyilvántartások?

A teljesség igénye nélkül ilyen például az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, gépjármű-nyilvántartó.

Mit jelent a nyilvántartások tekintetében a közhitelesség?

A közhitelesség ezeknél a nyilvántartásoknál azt jelenti, hogy az abban rögzített adatokhoz valódiság-vélelem fűződik, az ellenkező bizonyításáig azokat valósnak és érvényesnek kell mindenkinek tekinteni.

A jövőben tehát az ügyvédnek egy egyszerű ingatlan adásvételi szerződés ellenjegyzése során is kötelessége lesz igénybe venni a JÜB-rendszert – lévén az eljárás az ingatlan-nyilvántartásban található adat megváltoztatására irányul -, amellyel még biztonságosabbá és hitelesebbé válnak a mindennapok jogügyletei.

Röviden összegezve a fenti néhány gondolatból levonható tanulságot, nem kell félni annak, aki nem jár tilosban, a JÜB-ölés ugyan pénzbe kerül, de hasznos és nem fog fájni, sőt …!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.