Karácsonyra rendeltem, de a Húsvéti nyúl hozza

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.11.30 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Mit tehet egy fogyasztó, ha késik a neten rendelt áru kiszállítása? És mit tehetünk mi a vállalkozásunk érdekében, hogy csökkentsük az ebből adódó veszteséget?

Az online vásárlás elterjedése és a lakosság vásárlási kedvének folyamatos növekedése a tavalyi karácsonyi ünnepekre azt eredményezte, hogy a kézbesítő cégek és a posta túlterheltsége miatt a Jézuska sok helyre csak januárban érkezett meg. A helyzet sajnos idén sem lesz rózsásabb, már mostanság is az a hír járja, hogy a karácsonyi kiszállítások csúszni fognak.

Nézzük, mivel kell számolnunk, ha várhatóan a mi termékeinket sem tudja futárunk a vállalt határidőn belül kiszállítani.

A késedelmes teljesítés alapszabályait a Ptk. tartalmazza a szerződésszegések című fejezetében, de találunk még speciális rendelkezéseket kifejezetten a fogyasztói adásvételekre vonatkozóan is, ezeken túlmenően pedig a fogyasztói szerződésekre irányadó 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet előírásait is alkalmaznunk kell.

A fenti normák alapján a fogyasztók – ha késik az áru kiszállítása – elsődlegesen póthatáridőt (további pár napot) jogosultak biztosítani az eladó cégeknek, és ha ezen idő alatt sem kapják kézhez megrendelésüket, akkor elállhatnak az ügylettől.

Nem kötelező azonban a póthatáridő tűzése, ha a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a kiszállítást meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni. No pláne igaz ez, ha a fogyasztó a megrendelés elküldésekor kifejezetten jelezte vagy a szerződés valamennyi körülményére tekintettel önmagában is megállapítható, hogy a kiszállítás ideje alapvető fontosságú.

Ha tehát a karácsonyi izzósor nem érkezik meg december 23-ig vagy előre jelzi a vásárlónk, hogy a műanyag hattyúnak mindenképpen ott kell lennie a pünkösdi ünnepségen, azonnal visszakozhat a megrendeléstől.

A dolog szépséghibája, hogy az online piactéren a fogyasztónak minősülő vásárlókat nem csak a fentiekben részletezett, lényegében szankciós elállási jog illeti meg, de egyszerű meggondolás miatt is törölhetik ugyebár a rendelést onnantól kezdve, hogy a megrendelésüket visszaigazolták egészen a kiszállítástól számított 14. nap végéig.

A végeredmény tehát lényegében ugyanaz, a szerződés megszüntetése, mindazonáltal fontos kiemelni két további tudnivalót is a témában.

Az egyik, amire ügyelni kell, hogy ha a vásárló a késedelem okán, de póthatáridő tűzése nélkül gyakorolja elállási jogát (vagy késedelem hiányában csak szimplán mégsem kéri az árut) és már a megrendeléskor kifizette a teljes ellenértéket, akkor az összeg visszafizetését az elállástól számított 14 napon belül teljesítenünk kell.

A másik pedig, hogy ha a késedelem okán érvényesít elállási jogot a vevő, akkor követelheti a szerződésszegéssel okozott kárainak a megtérítését is, hacsak nem tudjunk kimenteni magunkat a csúszás alól.

Annak érdekében, hogy csökkentsük a késedelmes kiszállításokkal együtt járó kockázatokat, egyrészről célszerű olyan szállítási határidőt vállalni, mely a kézbesítést végző futárszolgálat teljesítési határidejét is meghaladja. Továbbá javasolt, hogy a futárcég szerződésébe építsünk megfelelő szankciókat, pl. kötbért, felmondási jogot. Végül, a Ptk. megengedi, hogy az általános szerződési feltételeink között kizárjuk a kártérítési felelősséget vagy korlátozzuk a kártérítés mértékét, de csak azzal, hogy a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag kiszállítást kívánok!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.