Kármegosztás alkalmazhatóságáról a sérelemdíj mértékének megállapítása során

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.02.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.

A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyzetbe hozta, illetményét olyan drasztikusan lecsökkentette, hogy a családjának eltartását is veszélyeztette. Megalázó volt a munkáltató intézkedése, a munkahelyen ellehetetlenítette, ennek következménye volt az, hogy kénytelen volt a közalkalmazotti jogviszonyát lemondással megszüntetni. A munkáltató tehát mintegy kikényszerítette a távozását, belehajszolta a lemondásba.

A közalkalmazott a fentiek miatt sérelemdíj érvényesítése iránt pert indított a munkáltató ellen. A bíróság az eredetileg követelt sérelemdíjat mérsékelte, amelyet a munkáltató továbbra is eltúlzottnak tartott, amely miatt fellebbezést, később felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérelmeiben arra hivatkozott, hogy a kárenyhítési kötelezettség körében egyértelműen a felperes terhére értékelhető, hogy közalkalmazotti jogviszonyát saját elhatározása és döntése folytán maga szüntette meg egyoldalú jognyilatkozatával. A munkáltató érvelése szerint a bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a sérelemdíj megjelölt összegéből levonja azt az összeget, amelyet egyébként a munkáltatónál megkereshetett volna, amennyiben nem mond le.

A Kúria álláspontja szerint a munkáltató érvelése alaptalan. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a sérelemdíj összegszerűségének megállapítása során (akár a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása, megsértése miatt) a kármegosztás – a jogintézmény jellegére figyelemmel – nem alkalmazható.

A Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel járó kompenzációja. A nem vagyoni sérelem összegszerűen nem határozható meg, annak ellensúlyozása történhet pénzben. A pénzben kifejezett összeg jellegét tekintve kárpótlás, elégtétel az elszenvedett nem vagyoni hátrányért. Sérelemdíj esetén tehát nincs összegszerűen kifejezhető nem vagyoni sérelem, amelynek egy meghatározott részét a sértettre lehetne áthárítani, főleg nem a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott elmaradt jövedelmet (mely vagyoni kár) beszámítani. Így az összegszerűen meghatározható károknál alkalmazható kármegosztás helyett a sérelemdíj összegénél mérlegelhető a sértett esetleges közrehatása. A Ptk. 2:52. § (2) bekezdése a kártérítés szabályait a sérelemdíjra kötelezés feltételeire rendeli alkalmazni. Az összegszerűségről a (3) bekezdés rendelkezik akként, hogy itt értékelendő – többek között – a jogsértés súlya. Jelen ügyben a bíróságok a jogsértés súlyára figyelemmel a sérelemdíj összegét helyesen határozták meg.

Amennyiben polgári joggal, munkajoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.