Katás vállalkozó vagyok, így felelősségem sincs! Vagy mégis?!?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.06.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A mai napig rendszeresen találkozunk akár az ügyfeleinkkel való egyeztetések során, akár másodkézből azzal a téves elgondolással, hogy a kisadózó vállalkozások, azaz a „katások” amellett, hogy minimális járulékot kötelesek fizetni, ezt meghaladóan felelősséggel sem tartoznak a munkájukért. Ez az elgondolás azonban alapvetően téves, és akár oda is vezethet, hogy az újdonsült egyéni vállalkozó a családi otthon árverését köteles végignézni.

Függetlenül attól, hogy kit mi indít arra, hogy egyéni vállalkozóvá váljon, és függetlenül a választott adózási környezettől, az egyéni vállalkozóknak ugyanazon kockázatokkal kell számolniuk. Az egyéni vállalkozó tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel – mondja ki az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény 15. § (1) bekezdése. Az egyéni vállalkozói jogviszony specialitása miatt – amikor is a természetes személy vagyona és az egyéni vállalkozás vagyona valójában egy és ugyanaz – még annyi kedvezmény sincs, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységből származó vagyonával köteles elsődlegesen helytállni a tartozásokért.

A Ptk. a szerződésszegések esetén a teljes kár elvét alkalmazza, azaz a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, és a kártérítés méltányosságból való mérséklésének sincs helye. Az előreláthatósági klauzula alapján a károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

Az egyéni vállalkozót semmilyen jogszabályi rendelkezés nem védi arra az estre, ha a szerződésszegése révén kárt okozna, így akár egy százezer forint értékű megrendelés esetén is több tízmillió forintos kártérítési felelőssége keletkezhet, amiért tehát a teljes személyes vagyonával felel. Ezzel szemben például a közkereseti társaság esetében a tagok csak másodlagosan felelnek személyes vagyonukkal, a tőkeegyesítő társaságok esetén – főszabály szerint – egyáltalán nem is felelnek a tulajdonosok személyes vagyonukkal; egy munkavállaló pedig – a szándékosság vagy a súlyos gondatlanság eseteit kivéve – legfeljebb négyhavi távolléti díjának megfelelő összegig felel.

A fentiekből látható, hogy az „olcsó vállalkozási forma” igen is hatalmas kockázatot rejt magában. Mindazonáltal a felelősség korlátozására az egyéni vállalkozó esetében is lehetőség van, azaz a szerződéskötéskor az egyéni vállalkozó is tudja korlátozni a felelősségének mértékét; például bevett gyakorlat, hogy a vállalkozói díj összege kétszeresében kerül a vállalkozó felelőssége korlátozásra.

A fentieket azonban nemcsak az egyéni vállalkozóknak szükséges megfontolniuk – ugyan más aspektusból –, de az egyéni vállalkozókat például alvállalkozóként foglalkoztató cégeknek is. A Ptk. szerint, aki a szerződés teljesítéséhez közreműködőt vesz igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Így például, hiába kizárólag az alvállalkozó késedelme miatt köteles több tízmillió forint összegű kötbért fizetni a fővállalkozó, a kötbért a fővállalkozó köteles megfizetni, majd megpróbálhatja behajtani az alvállalkozótól, akinek – a fővállalkozó szempontjából nézve – rosszabb esetben semmilyen vagyona nincs. Egy társasági formában működő vállalkozásnál több lehetőség van az ilyen helyzetek előzetes kezelésére, illetve az alvállalkozó vagyonának előzetes felmérésére – egyéni vállalkozótól azonban jellemzően nem várható el bankgarancia vagy jólteljesítési garancia nyújtása.

A fentiekből kitűnik, hogy az egyéni vállalkozói lét amellett, hogy az alacsony adminisztrációs és adóterhek miatt kifejezetten kedvező vállalkozási forma, mind az egyéni vállalkozó, mind az egyéni vállalkozó megrendelője részére jelentős kockázatokat rejt magában.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.