A kedvezményezett (Bejegyzés No. 6.)

Szerző(k): Dr. B. Szabó Gábor | 2017.06.14 | Bizalmi vagyonkezelés

Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lásd 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lásd 5. sz. bejegyzés), akkor a kedvezményezett „az ügy értelme”. A bizalmi vagyonkezelés (bvk.) során minden róla szól, őmiatta, az ő érdekében és az ő javára történik, noha ő maga nem is szerződő fél, sőt lehet, hogy még csak nem is tud a saját kedvezményezetti pozíciójáról. Hovatovább még az is lehetséges, hogy személye a bvk. szerződés megkötésekor konkrétan még csak nem is ismert. Ugyanakkor a kedvezményezett megjelölése egyike a kevés kötelező szerződéses tartalmi elemnek, azaz kedvezményezett nélküli bizalmi vagyonkezelésről nem beszélhetünk. Másfelől a Ptk. szerint elégséges, ha a vagyonrendelő konkrétan beazonosítható személy helyett a kedvezményezettet „a kedvezményezettek körére való utalással” határozza meg. Sőt az sem kizárt, hogy a vagyonrendelő e jogát (ti. a kedvezményezett vagy azok körének meghatározását) a vagyonkezelőre ruházza át. Utóbbi esetben persze a bvk. szerződés rendszerint részletezi e jog gyakorlásának módját és korlátait.

A kedvezményezett – aki egyébként a természetes személytől kezdve az államig bezárólag bármilyen jogalany lehet – a bvk. szerződésben többes szerződéses pozíciót is elfoglalhat. Így a vagyonrendelő akár saját magát is megjelölheti adott esetben kizárólagos kedvezményezettnek, de kedvezményezett még maga a vagyonkezelő is lehet. Utóbbi esetben a Ptk. csak annyi korlátot állít fel, hogy „a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezettként való megjelölése semmis”. A „kedvezményezett-vagyonkezelői” funkció persze a vagyonkezelői visszaélések melegágya is lehet, ezért érdemes egy esetleges ilyen szerződéses rendelkezést alaposan átgondolni és megfontolni. (A vagyonkezelő törvényes díj- és költségtérítési igénye ugyanakkor nem teremt számára semmiféle kedvezményezetti pozíciót, még akkor sem, ha a vagyonkezelő ezeket az igényeit, a bvk. szerződés ilyen értelmű megengedése esetén, a kezelt vagyon terhére is kielégítheti.)

A kedvezményezett legfőbb jogosítványa a vagyonkiadásra és a vagyonkezelő elszámoltatására való jog. E jogát azonban részben a törvény (ti. vagyonkiadási sorrend: előbb a hozamok, aztán a tőke), de főként a bvk. szerződés rendelkezései több szempontból is korlátozhatják, azaz rögzíthetik, hogy a vagyont milyen időpontban vagy esemény bekövetkeztekor, esetleg feltétel beálltakor és milyen formában (pl. egyben vagy részletekben) kell kiadni. Ezzel függ össze a kezelt vagyon védelmét szolgáló azon szabály, amely szerint a kedvezményezett hitelezője a kezelt vagyonnal szemben nem érvényesítheti hitelezői követelését, az számára csak a kedvezményezett részére történő vagyonkiadás időpontjában nyílik meg.

További jogosítványa a kedvezményezettnek a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzése, valamint a tájékozódási jog. Ennek során azonban csak azt kérheti számon, ha a vagyonkezelő nem tartja be a bvk. szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelővel kialakult és békés úton nem rendezhető vitája esetén bíróságtól kérheti új vagyonkezelő kijelölését, azaz az idő előtti vagyonkiadást, még bírói úton sem tudja elérni. Továbbá e jogának gyakorlása nem teremt számára alapot a vagyonkezelő utasítására. (Ugye még emlékszünk: erre még a vagyonrendelő sem jogosult!)

A magyar trustszabályok tehát nem ismerik a kedvezményezett nélküli trustot. Nem így az angolszász világ, ahol, noha csak az utóbbi 100–150 évben és ma sem korlátlanul, de ismert az ún. célra rendelt trust (purpose trust) intézménye, ahol már nem kívántatik meg a konkrét kedvezményezett személye, elegendő valamilyen, a kezelt vagyonból létrehozandó vagy támogatandó cél megjelölése. Ez lehet egy emlékmű (pl. síremlék) felállítása vagy valamilyen, rendszerint karitatív vagy közművelődési rendeltetésű intézmény (pl. kórház, múzeum, színház) létrehozása vagy fenntartása. De számos olyan példát is ismerünk, ami a magyar fül számára meghökkentő célra rendeltetett (pl. egy házi kedvenc gondozására), vagy amit még az angol-amerikai bírák is a „hóbortos”, „aggasztó”, „visszás” vagy éppen „aberrált” jelzővel illettek és utasítottak el.

A következő bejegyzésben a bvk. jogviszony utolsó főszereplőjével, a protektorral foglalkozunk, és áttekintjük a szereplők többes szerződéses pozícióját is, amit fentebb már érintettünk a kedvezményezett szempontjából.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.