Kedvező adóváltozások az ingatlan-bérbeadók számára

Szerző(k): Joó Gabriella | 2018.10.11 | Magánszemély adózása

Jó hír az ingatlan-bérbeadásban érdekeltek számára, hogy a nyári adótörvények között több olyan törvénymódosítás is szerepel, amelynek révén 2019 januárjától egyszerűsödhet, bizonyos esetekben csökkenhet a bérbeadással kapcsolatos adókötelezettség. Emlékeztetőül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a kedvező tendencia már 2018 januárjában elkezdődött, hiszen idén már nem terheli 14%-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet.

A jövő évi ingatlan-bérbeadásra vonatkozó törvényváltozásokkal kapcsolatban a következőket érdemes szem előtt tartani.

A magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme továbbra is az összevont adóalap részeként ún. önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jelenlegi szabályozás szerint az önálló tevékenység bevételének részét képezi az ezzel összefüggésben kapott költségtérítés összege is. Amennyiben például a bérleti szerződésben a felek úgy állapodnak meg, hogy a bérlőnek a bérleti díjon felül a rezsiköltségeket is meg kell fizetni a bérbeadó számára, az erre tekintettel kapott összeget is a bérbeadó bevételeként kell számításba venni. Kivételt képez az az eset, amikor a mérőórákat a bérbevevő nevére átíratják, így a közüzemi számlák közvetlenül a bérlő nevére szólnak. Ilyen esetekben a bérbevevő által kifizetett közüzemi díjak nem képezik részét a bérbeadó magánszemély bevételének.

A bérbeadás bevételéből továbbra is kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása: 10 százalék költséghányad alkalmazásával vagy pedig tételes költségelszámolással.

2019. január 1-től, amennyiben a bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (villamos energia, víz, gáz, csatorna stb.) áthárítja a bérbevevőre, akkor ez az összeg már nem lesz része a bérbeadó bevételének, így egyszerűsödnek az adminisztrációs teendők. (Például, ha az ingatlan havi bérleti díja 100 ezer forint és a rezsiköltség havi 30 ezer forint, akkor a bérbeadó havi bevétele idén 130 ezer forint, míg jövőre 100 ezer forint lesz.) A fizetendő személyi jövedelemadó szempontjából ennek a változásnak csak a 10% költséghányad választása esetén lesz jelentősége. Tételes költségelszámolás esetén ugyanis a rezsiköltség, bár jelenleg a bevétel részét képezi, ugyanakkor költségként is elszámolható, így a két tétel „kiüti” egymást. Nincs változás azon a téren, hogy tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a kapcsolódó, számlával igazolt költségeket és az értékcsökkenést (kivéve az örökölt, ajándékba kapott ingatlant) továbbra is figyelembe lehet venni a jövedelem számításakor.

Az adóelőleggel kapcsolatos jelenlegi rendelkezések szerint abban az esetben, ha a bérbeadás nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek (belföldi jogi személynek, egyéb szervezetnek, egyéni vállalkozónak stb.) történik, a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján köteles a jövedelemből adóelőleget levonni.

Jövőre egyszerűsödhet az adóelőleg-nyilatkozattétel, mivel a magánszemélyek a nyilatkozatot az ügyfélkapun keresztül egy erre a célra létrehozandó online felületen is megtehetik. Az adóhatóságnak a nyilatkozatokat automatikusan továbbítania kell majd a kifizető felé, és erről visszaigazolást kell küldenie a magánszemélynek. Az online nyilatkozattétel helyett továbbra is lehet majd a hagyományos úton, írásban is nyilatkozni.

További egyszerűsítést jelent, hogy 2019. január 1-től a kifizetőnek nem kell a bérbeadásból származó bevételből adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor figyelembe szeretné venni, el szeretné számolni egy másik településen (90 napnál hosszabb időtartamra) bérelt lakás bérleti díját. A szabályozás – bár a törvény szövege alapján nem nyilvánvaló –, nem csak a belföldi településekre vonatkozik, a külföldön bérelt lakás bérleti díja megfelelő dokumentáció birtokában szintén elszámolható. Érdemes tudni azonban, hogy a bérbeadásból származó bevételt akkor is be kell vallani, ha a más településen bérbe vett lakás éves bérleti díjának összege a bevétellel megegyező vagy annál magasabb.

Az ingatlan-bérbeadás köztudottan számos kockázattal jár, nem várt problémák merülhetnek fel, például a bérlő nem fizet, nem költözik ki vagy fizetés nélkül lelép, rongál, a bérbeadót az adóhatóságnál feljelenti stb. A kockázatok minimalizálása érdekében adózási szempontból is feltétlenül szükséges, hogy a felek a bérleti feltételeket bérleti szerződésben írásban rögzítsék, a havi lakbér és egyéb költségek kifizetését megfelelően dokumentálják, és a bérbeadó az adókötelezettségeit a törvényi előírások szerint teljesítse. Egy esetleges rosszindulatú bérlővel szembeni fellépéshez, vagy egy adóhatósági ellenőrzés során az ingatlan-bérbeadás írásos háttérdokumentumaira mindenképp szükség lehet.

A megfelelő bérleti szerződés elkészítéséhez keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogászait!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.