Keresetváltoztatás az új polgári perrendtartás világában

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Demény Zoltán | 2020.02.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A lassan két éve hatályban lévő új polgári perrendtartással, általánosságban véve, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk (itt). A törvény szabályai a perkoncentráció elvét szem előtt tartva arra ösztönzik a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást, nyilatkozatot, bizonyítékot annak érdekében, hogy a per minél előbb befejeződhessen.

Az elsőfokú eljárás két szakaszában, a perfelvételi szakban, illetve az érdemi szakban is egyaránt lehetőség van a kereset megváltoztatására, sőt másodfokú eljárásban is van erre lehetőség, azonban ahogy haladunk előre a perben, egyre több feltétel teljesülése esetén kerülhet erre sor.

A keresetváltoztatás fogalmát a törvény nagyon tágan határozza meg, és az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat jogértelmezése sem egységes.

A jogszabály szerint keresetváltoztatásról akkor beszélünk, ha a fél a keresetével összefüggésben előadott korábbi tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik, vagy jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő.

Perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni. Tehát ugyanazok a tartalmi és formai követelmények vonatkoznak egy keresetváltoztatásra, mint a keresetlevélre. Mivel e körben a bírói gyakorlat még kiforratlan, ezért az esetleges bírói visszautasítás elkerülése érdekében az ezzel kapcsolatos beadványokban a keresetlevél tartamának változással nem érintett részei is szerepelnek, megnövelve ezáltal a periratok terjedelmét. Megjegyezzük azonban, hogy a bíróságok egy részénél elindult egy „józan ész” alapon nyugvó vonal is, amely során elfogadásra kerülnek olyan beadványok is, ahol mindössze utalás történik arra, hogy pl. a keresetváltoztatás tényállásrésze mindenben megegyezik a keresetlevélben foglaltakkal.

Az érdemi tárgyalási szak a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után kezdődik. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresetet az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet megváltoztatni, abban az esetben, ha

• a tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,
• jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása esetén azt az ( i) szerint megváltoztatott és a megváltoztatott jogállítással, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja, vagy
• a keresetváltoztatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal okozati összefüggésben áll.

A fenti három esethez kapcsolódó további követelmény, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.

Nagyon fontos, hogy érdemi tárgyalási szakban a keresetváltoztatás engedélyezése iránt kérelmet kell előterjeszteni, amelynek időbeli korlátja is van, erre ugyanis a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül van lehetőség, és e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket, a keresetlevél tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket és az önhiba hiányát valószínűvé teszik.

A gyakorlatban az engedélyezés iránti kérelemmel együtt kerül benyújtásra a keresetváltoztatás tartalma is, és a bíróság a feltételek fennállása esetén engedélyezi a keresetváltoztatást.

Másodfokú eljárásban csak nagyon szűk körben lehet a keresetet megváltoztatni. E körben a tényállítás akkor lehet, ha olyan tényre hivatkozunk, amely önhibánkon kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomásunkra vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén ránk nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna. Továbbá, ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel. Végül, ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, akkor ebben az esetben is élhetünk keresetváltoztatással.

Amennyiben polgári peres eljárással kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldásra van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.