Ki is pontosan a mostohagyermek? Hogyan alakul a vagyonszerzési illetéke öröklés esetén?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2022.10.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Számos családban előfordulhat, hogy nem a vérszerinti szülő neveli fel a gyermeket, akit a külvilág felé úgy mutatnak be, hogy „ő a nevelt lányom/nevelt fiam”, ám ez a kifejezés csupán a köznyelvben él, a jog ebben az esetben máshogyan fogalmaz.

A fenti eset akkor fordulhat elő, amikor például a gyermek vérszerinti szülei elváltak, az anya új házasságot köt, s a gyermeket a házastársa beleegyezésével a közös háztartásba hozza, ám ő később elhalálozik, és ekkor az anya új házastársának kötelessége lesz eltartani az arra rászoruló kiskorú gyermeket. Tehát a gyermek ekkor az új házastárs mostohagyermekévé válik – nem pedig nevelt gyermekévé, még ha ez szebben hangzó kifejezés is. 

A mostohagyermek fogalmát a Ptk. 4:198 § (1) bekezdéséből tudjuk levezetni, amely így rendelkezik: „A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (a továbbiakban: mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.”

A nevelt gyermek meghatározás pedig akkor állja meg a helyét, amikor valaki nevelőszülőként nevelt gyermeki státuszba került gyermeket nevel. 

Tehát például, ha egy gyermek kiskorúsága alatt édesanyja elhunyt, s ezt követően édesapja házasságot kötött, az új házastárs a gyermek mostohaszülőjévé válik. Fontos tényező a gyermek kiskorúsága, tehát ha mindez a gyermek nagykorúsága alatt történik, akkor az új házastárs már nem tekinthető mostohaszülőnek. Ezen tényezőnek abban az esetben lehet jelentősége, amikor a mostohaszülő elhalálozik, és mostohagyermeke örököl utána. E körben felmerülhet a kérdés, hogy a mostohagyermek vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettsége hogyan alakul. 

Elsőként azt kell vizsgálni és bizonyítani, hogy a gyermek valóban az örökhagyó mostohagyermekének tekinthető-e. Amennyiben igen, úgy az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja alapján mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20.000.000 Ft. 

Az viszont megosztó kérdés, hogy az a mostohagyermek, aki nagykorúvá válik, elveszti-e mostohagyermeki státuszát, s így később a fent említett illetékkedvezményt tudja-e érvényesíteni. Egyes nézetek szerint a nagykorúvá válást követően a mostohagyermeki státusz megszűnik, ám a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K. 27.402/2015/19. sz. illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatában rámutatott arra, hogy amennyiben egy adott személy kiskorúként megszerzi a mostohagyermeki státuszát, akkor ezen státuszát később, felnőtt korában is megőrzi.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.