Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb … de a miénk?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.10.27 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Az év elején megkerülhetetlen hírként szembesülhettünk azzal a feltételezéssel, mely szerint a magyar narancs problematikája – természetesen immár lényegesen összetettebb módon – közel 60 évvel a legendás filmben ábrázolt korszakot követően is jelentkezik a néhai vasfüggönyön innen: fény derült ugyanis arra, hogy számos vállalkozás ugyanazon brand és reklám mellett lényegesen rosszabb minőségű élelmiszert értékesít a volt szocialista tömb tagállamaiban, mint teszi azt az Európai Unió nyugati országaiban.

A megtévesztő gyakorlat felszámolásáért – legalább olyan eltökéltséggel, mint Bástya elvtárs a savanyú naranccsal szemben – a visegrádi országok léptek fel tüntetőleg az Európai Unió szerveinél, melynek egyik részeredménye szolgáltatja jelen bejegyzés apropóját is.

„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik!”: az Európai Unió Bizottsága ugyanis szeptember végén jelentette meg hivatalos közleményét a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni eredményes fellépés elősegítésére, ami várhatóan az érintett tagállamokban működő fogyasztóvédelmi hatóságoknak – és ezzel összefüggésben a hatóságok vizsgálata alá kerülő vállalkozásoknak – a figyelmét fogja felkelteni.

A fogyasztóvédelmi megközelítés annak köszönhető, hogy a probléma elsősorban nem az élelmiszerbiztonság szemszögéből fogható meg – hiszen önmagában nem jogellenes, ha az egyes országokban jelentkező eltérő fogyasztói igénynek megfelelően eltérő összetételű termékek futnak ugyanazon brand alatt -, hanem a fogyasztókat megilletői tájékoztatási kötelezettség vizsgálatán keresztül.

A témakör szempontjából kiemelendő 1169/2011/EU rendelet 7. cikke általános jelleggel tiltja az élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatást, ugyanezen cikk (1) bekezdésének a) pontja pedig különösen az élelmiszer jellege, azonossága, tulajdonsága, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa és előállításának módja tekintetében rögzíti a tisztességes tájékoztatás kötelezettségét.

Hogyan sérül ez a tájékoztatás a kettős minőségű élelmiszerek esetében?

Egy jól működő brand esetén a fogyasztók tudatában megszületik egy ideális kép a termékről, amely alapján választásuk során előnyben fogják részesíteni az adott vállalkozás termékét a konkurencia kínálatával szemben. Amennyiben ezt a fogyasztói magatartást tovább erősítik a termék reklámozása során olyan hangzatos szlogenekkel, mint pl. „az eredeti recept”, vagy „ahogy megszerettük”, akkor jogosan jelentkezik az a fogyasztói igény, hogy azonos minőségű terméket rejtsen a csomagolás, bármelyik EU tagállamban is vásárolták.

Ha a vizsgált termék összetétele kimutatható eltérést mutat a referenciatermékhez viszonyítva – például a Magyarországon kapható halrudacska kevesebb halat tartalmaz, mint az Ausztriában azonos csomagolás mellett elérhető „kollégája” – és erről a tényről a fogyasztók nem kapnak kellő tájékoztatást, akkor az érintett vállalkozás eljárása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmába ütközik.

A tilalmat szabályozó törvény ugyanis tisztességtelennek minősít minden olyan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, amely az áru lényeges jellemzői tekintetében valótlan információt tartalmaz vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót ,és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Jelen esetben a kulcs tehát a fogyasztó olyan jellegű megtévesztése a termék összetétele tekintetében, amely alkalmas a fogyasztói magatartás torzítására, hiszen ha megfelelő információval rendelkezett volna a termék eltérő minőségét illetően, akkor feltételezhető, hogy nem a brand „varázsa” motiválta volna elsősorban a döntését.

Tekintettel arra, hogy a referenciatermék létezésének bizonyítása embert próbáló feladatot jelenthet a hatóságok számára, így kétségesnek tűnik, mennyire lehet eredményes a kettős minőségű élelmiszerekkel szembeni fellépés, ugyanakkor a bizottsági közlemény hatására a szektorban érintett minden vállalkozásnak érdemes számolnia a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni hatósági szigor növekedésével.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.