Kisajátítják az ingatlanomat! Mit tehetek?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.09.14 | Ingatlan

Az állami beruházások és a fokozódó útépítések során egyre nagyobb számban fordulnak elő kisajátítások. Mint tudjuk, Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

De mit tehetünk abban az esetben, ha a kisajátítási eljárás már megindult? Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak a kisajátítással szemben?

Ennek megválaszolásához elsődlegesen azt kell szemrevételezni, hogy melyek azok a fő kérdések, amit a hatóság és a bíróság vizsgál egy kisajátítás során.

A kisajátítási eljárásban az egyéb számos feltétel vizsgálata mellett alapvetően két fő kérdésben kell döntést hozni. Egyrészt, hogy a kisajátítás jogalapja, azaz a kisajátítási cél (pl. útépítés, bányászat) közérdekű célnak minősül-e. Ez azonban még nem elegendő a kisajátítás jogalapja fennállásának megállapítására, ugyanis a vonatkozó jogszabályok azt is előírják, hogy a hatóságnak többek között azt is vizsgálni kell, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják-e.

Mind ezek bizonyítása, igazolása a kisajátítást kérő feladata, amit már a kisajátítási kérelemben elő kell adni és megfelelően igazolni.

Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a jogalap fennállását, úgy a következő fő kérdés a kisajátításra kerülő ingatlan, vagy ingatlanrész forgalmi értéke, ami a kártalanítás alapját fogja képezni. Mivel ez különleges szakértelmet kíván, a kormányhivatal igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki ennek megállapítására.

A fentiekből már látható, hogy az ingatlan tulajdonosa is alapvetően ezzel a két fő kérdéssel szemben tud fellépni, kifogást előterjeszteni.

A tulajdonos, mint ügyfél mindkét kérdés tekintetében a hatóság előtti eljárásban jogosult nyilatkozatot, észrevételeket tenni. A szakértői véleményben megállapított forgalmi értékkel szemben, és úgy összességében szakvéleménnyel szemben legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson van lehetőség észrevételt tenni, a szakértői vélemény kiegészítését kérni. A szakértői vélemények elkészítésére szigorú, leginkább a bírói gyakorlat által kimunkált szabályok vonatkoznak, ezért egy nem megfelelően elkészített szakvélemény esetén a tulajdonos eredményesen léphet fel, már az eljárás során is.

Miután a hatóság döntött a kisajátításról, és határozatát kézbesítette a tulajdonos részére az a közléssel jogerőssé válik, így azzal szemben már csak az általánosnál rövidebb határidővel, 15 napon belül bírósági úton van helye jogorvoslatnak. A peres eljárás során a bíróság elsődlegesen a kisajátítási eljárás jogszerűségét vizsgálja, és kizárólag azt, amit a keresetlevélben a felperes kért. A peres eljárás során a fentieken kívül, azaz a jogalap és kártalanítás összegén kívül, az ügy érdemére kiható eljárási hibát lehet még kifogásolni.

A kisajátítással szembeni kifogásokat mindenképpen érdemes már a kisajátítási eljárás során teljes körűen előterjeszteni.

A fentiekből is jól látható, hogy már a hatósági eljárás során is felmerülhetnek, olyan kérdések, amelyek nem megfelelő kezelése akadályát képezheti az eljárással szembeni eredményes fellépésnek. Ezért mindenképpen indokolt a szakterületen jártas jogi szakértő bevonása már a hatósági eljárás szakaszában is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.