Kiszúrt velem a hivatal. Ki viseli a káromat?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2018.11.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nem kis bosszúságot okozhat, ha egy hivatalos eljárásban a hatóság úgy dönt, hogy elutasítja a kérelmünket, vagy hiába terjesztünk elő kérelmet, a hatóság a füle botját sem mozdítja. A bosszúság mellett azonban előfordulhat, hogy a hatóság hibájából kárunk származik. Mit lehet ilyen esetben tenni?

A jó hír az, hogy a közigazgatási szervek is kötelesek helyt állni az általuk okozott kárért. De mi a rossz hír? Hogy nem fogjuk megúszni a pereskedést!

A Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget a bíróság akkor állapíthatja meg, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával (tehát hivatalos szerv hivatalos eljárása során) okozták, és a kár rendes jogorvoslattal (így a közigazgatási eljárásban előterjesztett fellebbezéssel vagy egyéb jogorvoslattal), továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.

Fontos azonban, hogy hiába származott kárunk, ha nem merítettük ki az összes jogorvoslati jogunkat! A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének ugyanis feltétele, hogy a bíróság a közigazgatási határozat felülvizsgálata során a jogsértést jogerősen megállapítsa (ezt a pereskedést tehát semmiképpen nem lehet megúszni).

Nem kell azonban, hogy a határozatot felülvizsgáló bíróság az ítéletében teljes egészében nekünk adjon igazat: a jogsértés tényének megállapítása megtörténhet a keresetet elutasító ítéletben is, ha az ítélet indokolása szerint az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegést állapít meg a bíróság.

A kárunk megtérítéséhez azonban nem elegendő az, hogy a bíróság megállapítsa, hogy a hatóság jogsértően járt el, bizonyítani kell, hogy kárunk (vagyonban beálló értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny) következett be, illetve hogy okozati összefüggés van a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése között.

Pereskedés előtt azonban érdemes vizsgálni a bírósági gyakorlatot is!

A bírósági gyakorlat alapján a hatósági eljárás során az egyedi ügyben hozott döntések jogalkalmazási vagy jogértelmezési tévedései csak akkor járnak kártérítési felelősséggel, ha azok kirívóan súlyosak.

A mérlegelési jogkör gyakorlásával vagy hibás jogértelmezéssel okozott kár megtérítésének csak kivételesen, kirívóan okszerűtlen, illetve kirívóan súlyos esetben lehet helye.

A bíróság egy korábbi ügyben kimondta azt is, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a közigazgatási perben a bíróság jogszabálysértőnek ítélte meg a közigazgatási szerv határozatát.

A kárfelelősséghez tehát nem elegendő a közigazgatási szerv puszta jogszabálysértése.

A jogalkalmazó szerv felelősség alóli mentesülését eredményezi például az, ha az ügyben megállapított tényállás az alkalmazandó jogszabály többféle értelmezését veti fel, mivel a jogalkalmazó hatóságok munkájának jellegével általában együtt járó jogszabály-alkalmazási és jogszabály-értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek, és csak a rendkívüli, különös súlyú tévedések alapozzák meg a jogalkalmazó szerv felelősségét.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.