Kit és hogyan kell tájékoztatni a cég belső visszaélés-bejelentő rendszerének elérhetőségéről?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.11.29 | Cégjog

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató, illetve számos, meghatározott tevékenységet végző vállalkozásnak, így többek között a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, az adószakértőknek, az adótanácsadóknak, az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak és a székhelyszolgáltatóknak visszaélés-bejelentés védelmi rendszert kell üzemeltetnie.

 

A rendszer és a bejelentés egyéb módjairól azokat, akik jogosultak ezen keresztül panaszt tenni, tájékoztatni szükséges.

 

Számos szakma kapcsán a szakmai kamara vállalta, hogy működtet központi visszaélés-bejelentés védelmi rendszert a tagjai számára. Ez történt az ügyvédek és a könyvvizsgálók érdekvédelmi szervezeténél is.

Dr. Zalavári György ügyvéd rámutat arra is, hogy a Panasztörvény szerinti bejelentés jellemzően megtehető szóban, telefonon vagy személyesen, írásban, postai levélben vagy e-mailben, és akár egy speciális online bejelentő felületen is.

 

A bejelentés csatornáit online, elektronikus és offline, papír alapon működő megoldásokkal is az érintettek tudomására lehet hozni. Jó megoldás a vállalkozás honlapján történő megjelenítés, az e-mailben történő megküldés. Lényeges, hogy a kötelezettség igazolásáról a kötelezett cég valamilyen formában visszaigazolást is kap az érintettől. Akikkel személyes kapcsolatban van a vállalkozás, azokkal az elszámoltathatóság legegyszerűbb formája a papír alapon történő átadás és az átvétel aláírással történő igazolása. De ma már egy elektronikus aláírással ellátott válaszüzenet is könnyen beszerezhető.

 

Ki tehet anonim vagy névvel ellátott bejelentést? Kit kell értesíteni?

 

A panaszbejelentésre jogosultak körének szereplőit az alábbiakban igyekeztünk összegyűjteni:

 

a) a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállaló vagy megbízási, vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott személy,

b) az a foglalkoztatott, akinek a vállalkozással fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,

c) az a vállalkozással foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,

d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az a vállalkozással szerződéses kapcsolatban áll,

e) a vállalkozás tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a vállalkozással ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

f) a vállalkozással szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

g) a vállalkozással tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

h) a vállalkozással a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

i) az a személy, akinek a d), e) vagy f) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a vállalkozással megszűnt.

 

Lényeges, hogy a vállalkozás ügyfelei nem tartoznak a fenti csoportba, számukra más eljárások, csatornák állnak rendelkezésre észrevételeik, panaszaik bejelentésére.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.