Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai II.

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében bemutattuk a rokontartásra való jogosultság feltételeit és a tartásra kötelezettekre irányadó sorrendiségi szabályokat, jelen cikkünkben pedig a tartásdíj meghatározásával és mértékével kapcsolatos gyakorlatot ismertetjük a szülőtartás körében.

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján a bíróság mérlegeléssel határozza meg. A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni. Az indokolt szükségletek körében az ítélkezési gyakorlat azt mutatja, hogy a tartás nem lehet szűkös, de nem szolgálhat arra sem, hogy a jogosult luxusigényeit kielégítse. A szülő indokolt szükségletei közé tartoznak a gondozásával, lakhatásával, élelmezésével, ruházkodásával, kulturális igényeivel felmerülő rendszeres költségek, amelyek kielégítésére a tartásdíjnak alkalmasnak kell lennie.

Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló szülő (és más rokon) tartásának kötelezettsége a fentieken túl a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

Ha a szülőnek teljes tartásra nincs szüksége, azonban körülményei alapján a tartásra részben rászorul, tartáskiegészítés illeti meg. Amennyiben a szülő rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

Ahogyan azt korábbi cikkünkben is ismertettük, előfordulhat, hogy egyetlen személy több jogosult eltartására, így például kiskorú gyermek, házastárs és szülő tartására is köteles egyszerre. Ekkor is fontos azonban szem előtt tartani, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a tartásra kötelezett jövedelmének felét nem haladhatja meg.

A tartást elsősorban pénzben kell szolgáltatni tartásdíj útján, de a felek megállapodhatnak a természetben történő tartásról is. Természetben történő tartásnak minősül, ha a gyermek a szülőjét saját háztartásában tartja el, illetve az is, ha a gondozását, ápolását ő maga, vagy általa megbízott személy látja el.  A bíróság által elrendelt természetbeni tartás feltétele, hogy ez a felek körülményeire tekintettel indokolt legyen és ellene a másik fél ne tiltakozzon. Ha akár a szülő, akár a tartásra kötelezett rokon tiltakozik a természetbeni tartás ellen, úgy azt a bíróság nem rendeli el.

A tartásdíjat a bíróság határozott összegben állapítja meg, azonban ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.