Közbeszerzésekkel kapcsolatos perek I. – Enyhébb bizonyítási szabályok érvényesülése

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2024.03.07 | Közbeszerzés

Jelen írásunkban a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek egyik releváns, gyakorlati szempontból is fontos aspektusával foglalkozunk.

A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 177. § (1) bekezdése rögzíti azt az elvi szintű kiindulópontot, illetve főszabályt miszerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény – így példának okáért a kártérítési igények – érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa. Amennyiben ezen előfeltétel nem teljesül, akkor a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.

A közbeszerzési jogsértéssel okozott károkra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályai irányadók.

A kártérítés fogalmi rendszerének egyik szükséges eleme a kár felmerülése, amelynek tényét és mértékét a károsultnak kell bizonyítania. A közbeszerzési szerződés megkötésének jogellenes elmaradásából eredő kár a közbeszerzési jog területén tipikusan megnyilvánulhat az ajánlat összeállításának költségében (károsult vagyonában előálló értékcsökkenés – damnum emergens) és az elmaradt vagyoni előnyben (lucrum cessans). A kár felmerülése és annak bizonyítása mellett a megalapozott kártérítési igény további feltétele a károkozó magatartásának vagy mulasztásának jogellenessége. Ennek megállapítása a közbeszerzési jogban viszonylag problémamentes, mert a közbeszerzési jogsértést a polgári per előzményeként a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság véglegesen, vagy közigazgatási per esetén a közigazgatási bíróság jogerősen megállapította. Amennyiben a jogsértés megállapítására nem került sor (pl. valamely ajánlattevő kérelme a jogorvoslati eljárásban és a Döntőbizottság határozatával szemben kezdeményezett közigazgatási perben is elutasításra került), akkor ezen „hiányosság” pótlására a polgári perben nincs lehetőség. Az igény sem kereset, sem viszontkereset, sem kifogás útján nem érvényesíthető. A kártérítés kapcsán a bizonyítás harmadik elemét a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása jelenti. A Ptk. előírásai értelmében a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy a jogerősen megállapított közbeszerzési jogsértés és a kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn. A bizonyítás kapcsán a jogalkalmazási gyakorlat során jelentkező nehézségek arra indították a jogalkotót, hogy külön esetkört alakítson ki az ajánlat összeállításával kapcsolatban felmerült tényleges károkkal és az elmaradt haszonnal összefüggő bizonyítási szabályok körében. A Kbt. 177. § (2) bekezdése a tényleges károk tekintetében jelentősen enyhébb bizonyítási szabályokat ír elő az alábbiak szerint:

„Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy

a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését,

b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint

c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.”

A Kbt. nagykommentárja rögzíti, hogy a Kbt. e rendelkezésének célja az, hogy – az általános kötelmi jogi kártérítési szabályok mellett – lehetőséget biztosítson az ajánlattevőnek kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek érvényesítésére akkor, ha a pályázat elnyerésére valódi eséllyel rendelkezett, és a pályázat elnyerésére vonatkozó esélyét kedvezőtlenül befolyásolta a közbeszerzési eljárásra vonatkozó valamely szabály megsértése.

Ehhez képest az elmaradt haszon területén a szigorúbb szabályok maradtak érvényben, azaz a károsultnak az okozati összefüggés körében továbbra is azt kell tudnia bizonyítani, hogy közbeszerzési jogsértés hiányában vele kellett volna a közbeszerzési szerződést megkötni.

A bírósági gyakorlat értelmében, amennyiben a Kbt. 177. § (2) bekezdésében foglalt feltételek megvalósulnak, a polgári perben fellépő felperes csak a saját költségeinek a megtérítését követelheti, vagyis kizárólag azokat a költségeket érvényesítheti kárként, amelyek nála merültek fel, amiket ő maga viselt. Nincs jogi lehetőség olyan költségek érvényesítésére, amelyek az ajánlat elkészítésével vagy a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban merültek fel, de amelyeket nem az ajánlattevő fizetett meg, és közvetett módon sem viselt. A Kbt. e rendelkezése szerinti polgári perben a felperest terheli annak a bizonyítása, hogy azokat a költségeket, amelyeket a perben kárként kíván érvényesíteni, maga viselte, azok nála merültek fel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.