Közbeszerzési öntisztázás III. – A megbízhatóság megállapításához vezető út utolsó lépése: a prevenció

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2025.01.30 | Közbeszerzés

A témakörben született korábbi cikkeimben a közbeszerzési öntisztázás három konjunktív előfeltétele közül a reparáció kérdéskörével, valamint a hatósággal való aktív együttműködés mibenlétével foglalkoztam. Jelen írásom azon prevenciós célú technikai, szervezeti és személyi intézkedésekről szól, amelyeknek a Közbeszerzési Hatóság mérlegelése alapján alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés elkövetését megelőzzék.

A vonatkozó elnöki tájékoztató hivatkozik a Fővárosi Törvényszék 9.Kpk.720.052/2018/4. sz. végzésében foglaltakra, miszerint: „Az öntisztázás koncepciója szerint egy olyan cég, amely korrupcióban vagy más, a Kbt. által felsorolt jogsértő cselekményben volt érintett a múltban, visszanyerheti a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát, amennyiben messzemenő szervezeti és személyzeti intézkedések sorozatával gondoskodik arról, hogy a jövőben nem követ el hasonló cselekményeket. Azt kell megvizsgálni különösen, hogy tett-e kérelmező, olyan hihető és ígéretes intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a múltban elkövetett szabálysértések a jövőben megismétlődhessenek.”

A közbeszerzésről és a 2004/18/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelv kimondja, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedéseket a bűncselekmény vagy kötelességszegés súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével kell értékelni.

A Közbeszerzési Hatóság gyakorlata szerint a jövőbeni jogsértések megelőzésére csak olyan preventív intézkedések lehetnek alkalmasak, amelyek meghozatalára valóban az érintett kizáró okkal összefüggésben került sor. Erre tekintettel olyan intézkedés, melyet a jogsértés bekövetkezése előtt hoztak meg, a Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint nem lehet alkalmas a jogsértés ismételt elkövetésének megelőzésére.

Az intézkedések három csoportja különböztethető meg: személyi, szervezeti és technikai intézkedések.

1. Az elnöki tájékoztató szerint személyi intézkedés lehet a legszigorúbb esetben a felelős munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése, figyelmeztetés, fegyelmi eljárás lefolytatása. Kevésbé súlyos esetben elegendő lehet a munkavállaló munkakörének átalakítása vagy akár a tulajdonosi jogok korlátozása. Ilyen intézkedés lehet a felmerült anyagi kár megtérítése vagy akár meghatározott kötelezettségek vállalása (pl. beszámolási kötelezettség). Az esetleges személyi felelősök felkutatása és azonosítása érdekében tett lépések is a vizsgálat tárgyát képezik.
2. A közbeszerzési gyakorlat szerint a szervezeti intézkedések tárháza rendkívül széles körű, ilyenként értékelhető például a kérelmező vállalat struktúrájának átalakítása, compliance szervezeti egységek létrehozatala, több szintű döntéshozatal kialakítása, ellenőrző listák vagy „négyszem” kontrollrendszer bevezetése, külső auditok szervezése, kötelező minták alkalmazása, belső szabályzatok elfogadása, osztott hatáskörök kialakítása, belső ellenőrzés, tematikus és megfelelő érintetti körnek szóló oktatások és előadások szervezése és az elhangzottak tudatosulásának ellenőrzése, vonatkozó jogszabályok változásának folyamatos, szervezett nyomon követése, bejelentő-védelmi rendszerek kialakítása. A megfelelő intézkedések megválasztása minden esetben az adott ügy sajátosságaihoz igazodik.
3. Jelen cikk megírása során vizsgált ügyek egyikében alkalmas technikai intézkedésnek minősült a minőségbiztosítási (ISO) rendszerek létrehozása. Technikai intézkedés lehet még ellenőrzött naprakész adatbázisok vezetése, munkavédelmi eszközök biztosítása, illetve a szerződő partnerek kiválasztási rendszerének és a kiválasztás követelményeinek meghatározása.

Mivel a Hatóságnak nincs lehetősége a több éves utánkövetésre, így a preventív intézkedések értékelése során a vizsgálat és mérlegelés egyik fókuszpontját képezi az intézkedések tényleges hatékonysága, az újabb jogsértés megelőzésére valódi alkalmassága, vagyis nem elegendő önmagában egy megtett intézkedés tényét igazolni, be kell tudni mutatni a Közbeszerzési Hatóság számára azt is, hogy az adott intézkedés milyen módon alkalmas az esetleges további jogsértések megelőzésére.

A Fővárosi Törvényszék 106.K.701.364/2023/16. számú ítéletének indokolása rögzíti, hogy a kérelmezőnek arról kell meggyőznie a hatóságot a benyújtott bizonyítékokkal, hogy az elkövetett és jogerősen megállapított jogsértések ellenére megbízható partnere az ajánlatkérőknek, nem merülhet fel a közbeszerzési célok, védett érdekek és értékek sérelme. Az ítélet arra is rámutatott, hogy a megbízhatóság megállapítása körében hozott határozat mérlegelési jogkörben hozott döntés, törvény a Közbeszerzési Hatóság mérlegelésére bízza az öntisztázás keretében meghozott intézkedések megfelelőségének megítélését. A Kbt. 188. §-ában nevesített intézkedések nevesítése iránymutatásul szolgálnak a Közbeszerzési Hatóságnak arra, hogy meg tudja ítélni, milyen intézkedéstípusok fogadhatók el az öntisztázás keretében. A jogalkotó tehát a Közbeszerzési Hatóság számára széleskörű döntési szabadságot biztosított. A Fővárosi Törvényszék megerősítette, hogy a hiánypótlási felhívás az Ákr. és a Kbt. szerint sem értelmezhető akként, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak „ügyfélorientáló” jelleggel kellene azt alkalmaznia; vagyis abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság nem találja megfelelően igazoltnak a kérelem alapján a kérelmező megbízhatóságát, akkor még további bizonyítékokat kellene tőle bekérnie annak érdekében, hogy a kérelem teljesítése lehetővé váljon. Az eljáró törvényszék rögzítette az indokolásban, hogy a Közbeszerzési Hatóság tényállástisztázási kötelezettsége ebben a típusú kérelemre induló eljárásban is kétségtelenül fennáll, e kötelezettség azonban ebben az esetben sem egyenlő a kérelem teljesíthetőségéhez elegendő bizonyítékok beszerzésével, a hatóság ezzel ellentétes eljárása ugyanis sértené a részrehajlás tilalmát.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.