Közérthetően a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2021.03.04 | Ingatlan

Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését.

Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásával kapcsolatban. Az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó rendelkezések elemzése következő cikkünk témája lesz.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával

A törvény alapján lehetőség van arra, hogy valamely fél kérelme alapján, egyezséggel az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan, a tulajdoni hányadok szerinti mértékben, önálló ingatlanként megosztásra kerüljön, így a közös tulajdon megszűnjön.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel együtt.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját. Ez a megkeresés csak azon tulajdonostárs vonatkozásában mellőzhető, akinek a személye bizonytalan vagy a lakcíme ismeretlen.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni (ez az úgynevezett kiosztás). Az osztóprogram az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeképpen kialakítandó új ingatlanok adatainak meghatározásakor a megosztás alapjául szolgáló ingatlannak a térképvázlat elkészítésekor hatályos ingatlan-nyilvántartási adatait veszi alapul. Ettől a felek nem térhetnek el, az ettől való eltérés semmissé teszi az egyezséget.

A kérelemben csak egy földrészlet jelölhető meg, a felosztást pedig az osztóprogram végzi el a törvényhez „tartozó” rendeletben meghatározott rend és szempontok szerint.

A fentiek mellett a tulajdonostársaknak egyezségben kell meghatároznia a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait is.

Az egyezség keretében a tulajdonostársak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányadoktól eltérő megosztásban is megállapodhatnak. Ebben az esetben a tulajdonjog-változás jogcíme a közös tulajdon megszüntetése lesz.

Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló fölhasználatot.

A megosztás feltételei

A törvény meghatározza továbbá, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így melyek azok a minimum területméretek, amelyeknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük. Ezen területminimumok a következők:

a) szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén: 3000 m²
b) szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén: 10000 m²
c) zártkerti földnek minősülő ingatlan esetén: 1500 m²

Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának a törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel vagy tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte, vagy tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján

A törvény alapján, ha valamelyik tulajdoni hányad alapján kialakítható ingatlan (sem önállóan, sem kifejezett beleegyezés és egyezség alapján) nem éri el a területi minimumot, akkor az úgynevezett „bekebelezésnek” van helye, ami a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonos tulajdoni hányadához történő hozzászámítását jelenti.

Ezen eljárás akkor vehető igénybe, ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, és a megosztásnak egyebekben nincs helye.

Ha több tulajdonostárs jelzi a szándékát a bekebelezésre, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, több azonos mértékű használó esetén az ingatlanban a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, valamint ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján

Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha:

a) az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal kezdeményezték úgy, hogy visszautasításra nem került a bejelentés, de a törvény hatályba lépésétől (2021. január 1-je) számított 2 éven belül nem került sor a megosztásra, és
b) az ingatlantulajdonosok száma a 100 főt meghaladja, vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

A törvény megoldást nyújt továbbá régóta húzódó problémákra is az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezésének szabályozásával, amely következő cikkünk témája lesz.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.