Közösségi finanszírozás

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.04.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Minden cég életében rendkívül fontos a működéshez szükséges tőke folyamatos biztosítása, amelynek egyik, manapság közkedvelt módja a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás útján történő tőkebevonás.

A crowdfunding valójában egy gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden olyan tőkeszerzési módot, amikor a vállalkozás nem egy meghatározott személytől, így különösen egy pénzügyi intézménytől, hanem a közösség tagjaitól, „kisbefektetőktől” gyűjt pénzeszközöket. Attól függően, hogy az így szerzett tőke ellenében milyen szolgáltatást nyújt a vállalkozás, négy kategória állapítható meg.

Az első kategória az adomány típusú finanszírozás, amikor is a közösség tagja tulajdonképpen ajándékozás jogcímen nyújt a vállalkozás számára vagyoni hozzájárulást, és cserébe a vállalkozást nem terheli semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására irányuló jogi kötelezettség. A második kategória az ún. jutalom alapú modell, amikor a finanszírozók jellemzően a vállalkozás által gyártott termékekből vagy a vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokból részesülnek. Ekkor a finanszírozás jogi szempontból adásvételi vagy vállalkozási szerződés megkötésével valósul meg.

Az első két kategória közös jellemzője, hogy a megvalósításuk alapvetően kívül marad a pénzügyi jogi szabályozáson, de ez nem jelenti azt, hogy ne esnének más jogszabályok hatálya alá. A vállalkozás és a hozzájárulást biztosítók között valamilyen polgári jogi szerződés jön létre, így amennyiben a vállalkozás a crowdfunding felhívásban a programot nem szabályozza, vagy nem szabályoz minden lényegi kérdést, a vállalkozást érhetik váratlan meglepetések, például ha a befektető visszaköveteli az ajándékot. Mindazonáltal a vállalkozás azt sem felejtheti el, hogy végig kell gondolnia a program illeték-, szja-, áfa- és társasági adó vonzatát is.

A crowdfunding harmadik és negyedik fajtája jóval összetettebb jogi környezetben helyezhető el. A hitelezési típusú finanszírozás (peer-to-peer lending) során, a nevéből is adódóan, a vállalkozás kölcsönt kap a közösség tagjaitól, amelyet a lejáratkor – kamatokkal együtt – köteles fizetni, míg a befektetési típusú finanszírozás a klasszikus értelemben vett részvénykibocsátásra hasonlít, amikor a finanszírozó ellenszolgáltatásként részesedést szerez a vállalkozásban.

A vállalkozásnak figyelemmel kell lennie, hogy a hitelezési típusú crowdfunding esetében felmerülhet a betétgyűjtés mint engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás; a befektetési típusú finanszírozás kapcsán pedig ki kell emelni, hogy a korlátolt felelősségű társaság nyilvános felhívás útján nem gyűjthet tagokat, a zártkörűen működő részvénytársaság pedig csak a Tpt.-ben meghatározottak szerint járhat el.

A crowdfunding tipikusan az ilyen ügyletekre specializálódott honlapokon keresztül valósul meg, így a vállalkozásnak nem kell a kiírás részletes megírásával és a felhívás széles tömegekhez történő eljuttatásával foglalkoznia. A crowdfunding platformok egyfajta közvetítők a vállalkozások és a kisbefektetők között. A platformok kapcsán jellemző vállalkozói szemlélet, hogy a platform csupán felületet biztosít annak érdekében, hogy a felek egymásra találjanak, azonban nemcsak a crowdfunding kapcsán, hanem számos más határterületen egyértelműen megfogalmazásra került mind az európai uniós hatóságok, mint az MNB által, hogy a platformok működése során egyedileg vizsgálandó a platform tevékenysége, azaz, hogy a platform által nyújtott szolgáltatás beleilleszkedik-e valamilyen szabályozott iparági tényállásba. A hitelezési crowdfunding kapcsán legtöbbször a közvetítés merül fel, míg a befektetési típus esetén a közvetítésen túl több befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatás is szóba jöhet, amelyek szintén engedélyköteles tevékenységek.

A crowdfunding harmadik szereplője, azaz a befektető sem marad a kockázati körön kívül, aki akár – szélsőséges esetben – jogosulatlan pénzkölcsönnyújtást is végezhet amellett, hogy az ilyen jellegű befektetések – éppen a szabályozatlanság okán – rendkívül kockázatosnak minősülnek.

Az Európai Unió felismerte, hogy a közösségi finanszírozás a versenyképesség biztosításának a gyakorlatban is jól alkalmazható módja, amely egyben a banki hitelezésnek is konkurenciát jelenthet, így kifejezetten a crowdfundingra vonatkozó, egyedi szabályozás bevezetése mellett döntött. A Bizottság javaslata alapján lehetőség lesz crowdfunding platformok létrehozására, amelyeken keresztül az egész Európai Unió területén egységes szabályozás mentén lehet ilyen szolgáltatást nyújtani. A crowdfunding rezsim rendeleti és irányelvi szintű szabályozásának kidolgozása 2018 áprilisában indult el; jelenleg az Európai Parlament előtt áll az ügy, amely az új ciklusban fog foglalkozni a kérdéssel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.