Közraktári jegy: a dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír – Értékpapírok V.

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza | 2020.09.10 | Cégjog

Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk soron következő részében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktári jegyet, azaz az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely dologra vonatkozó tulajdonjogot testesít meg.

A közraktározás olyan tevékenység, amely magában foglalja – a pénz és az értékpapír kivételével – bármilyen forgalomképes ingó dolognak (árunak) a közraktári szerződés alapján történő tárolását és őrzését, a közraktári jegy kibocsátását, valamint az áru kiszolgáltatását. Az áru a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztetheti, továbbá jövedéki termékek esetében a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.

A közraktár részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet, amely legalább ötszázmillió forint alaptőkével (dotációs tőkével) alapítható azzal, hogy ebből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás, illetve olyan közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlan, amelynek értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, vagy szüntetheti meg, ha azt a felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala Idegenforgalmi és Közraktározás-felügyeleti Osztálya – a Magyar Nemzeti Bank egyetértésével – engedélyezte.

A köraktár a közraktári szerződés alapján a nála letett árut időlegesen megőrzi, és arról rendeletre szóló értékpapírt bocsát ki, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. A közraktár a nála elhelyezett árut annak is köteles kiszolgáltatni, aki az árujegyet visszaadja, és a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál – elkülönített számlán – letétbe helyezi.

A letevő köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A meg nem fizetett közraktári díjra a közraktárat az árura – minden zálogjogosultat megelőzően – zálogjog illeti meg.

A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.