Külföldi webshopok Magyarországon: milyen nyelven, milyen szabályok szerint?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2022.05.26 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Tapasztalataink szerint mind a vállalkozások, mind a fogyasztók részéről bizonytalanság áll fenn annak kapcsán, hogy egy külföldi székhelyű vállalkozás magyar webshopjának milyen fogyasztóvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Egyáltalán, mit jelent az, hogy „magyar” webshop, amikor ennek a szektornak alapvető jellemzője a távolságok, így az országhatárok legküzdésének lehetősége? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mivel a témakörnek számos jogterületre kiterjedő aspektusa merülhet fel, kiindulásképpen rögzítsük, hogy jelen esetben kifejezetten a fogyasztóvédelmi szabályozás, azon belül is a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) relevanciájára koncentrálunk. 

Az Fttv. 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a törvény a kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelményeket és azok megsértésének következményeit szabályozza, míg az 1. § (2) bekezdése szerint a törvény hatálya azokra a kereskedelmi gyakorlatokra terjed ki, amelyek Magyarország területén valósulnak meg, továbbá azokra is, amelyek Magyarország területén bárkit fogyasztóként érintenek. Fontos kiemelni, hogy a kereskedelmi gyakorlat nem csupán a termékekkel és szolgáltatásokkal való kereskedést foglalja magában, hanem beletartozik a vállalkozás ahhoz kapcsolódó reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja is.

A hivatkozott törvényi rendelkezésekből következik, hogy ha egy külföldi webshop bármilyen jellegű kereskedelmi gyakorlata magyarországi fogyasztókra is kiterjed, őket kifejezetten célozza, akkor ezen tevékenységének szükségszerűen meg kell felelnie az Fttv. rendelkezéseinek is, azok megsértése esetén pedig a magyar hatóság vonhatja eljárás alá.

Na de milyen szempontok szerint állapítható meg, hogy egy webshop kereskedelmi gyakorlata magyarországi fogyasztókat is érint? Számos körülmény megalapozhatja ennek tényét, a legnyilvánvalóbb természetesen, ha a webshop kommunikációja magyar nyelven is elérhető, de az is elég világos üzenet, ha magyarországi kiszállításra is vállalkozik. Elektronikus szolgáltatások esetén értelemszerűen nehezebb ezen feltétel meghatározása, ezekben az esetekben az lehet beszédes, hogy a fogyasztó miként akadt rá az adott külföldi webshop szolgáltatására, célozta-e például direktmarketing a magyarországi fogyasztókat.

Ha már megállapítottuk, hogy egy külföldi webshop tevékenysége mikor tartozik az Fttv. hatálya alá, vizsgáljuk meg az ebből következő egyik legfontosabb kérdést: szükséges-e magyar nyelven kommunikációt fenntartani a magyarországi fogyasztók tájékoztatására, vagy a webshop nemzetköziségéből fakadóan elegendő angolul megtenni mindezt?

A 39/2012. szám alatt publikált eseti döntésében a Gazdasági Versenyhivatal akként foglalt állást, hogy az Fttv. 3. § (2) bekezdésében rögzített jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondosság követelményéből következően „a vállalkozások nem mellőzhetik a szolgáltatásaikra vonatkozó lényeges feltételek azon nyelven történő megismerhetővé tételét, amilyen nyelven kereskedelmi kommunikációikkal az elérni kívánt fogyasztókat megszólítják.”

Következésképpen, ha egy külföldi webshop magyarországi fogyasztókat célzó kereskedelmi gyakorlata ellenére magyar nyelven nem teszi hozzáférhetővé az általános szerződési feltételeit vagy bármely olyan tájékoztatását, amely a magyar jogszabályok szerint kötelező, úgy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, és a GVH eljárása alá vonható. Érdemes tudni, hogy a magyar hatóság számos esetben indított már külföldi székhelyű vállalkozással szemben is fogyasztóvédelmi eljárást, tehát a magyar vállalkozások ezen a téren sem szenvednek hátrányt, a szabályok betartása egyaránt kikényszeríthető ezen a téren.

Végezetül felhívjuk a figyelmet, hogy az Fttv. rendelkezései a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvben meghatározott követelményeket részletezik, következésképpen a fentiekben bemutatott megállapítások általános jelleggel irányadónak tekinthetőek magyar webshopok más EU tagállam fogyasztóira irányuló kereskedelmi gyakorlatok kapcsán is, hiszen az adott tagállamnak is bizonyosan ezen irányelv mentén kellett kialakítania a vonatkozó szabályozását. Ugyanakkor a pontos jogszabályi követelményekről és az irányadó hatósági gyakorlatról az adott országban illetékes jogi szakértő képes megfelelő tájékoztatással szolgálni, ezt a lehetőséget mindenképpen javasoljuk igénybe venni a külföldre terjeszkedő magyar webshopok számára.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.