Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása I. – Általános szabályok

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.07.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a családi kapcsolat leginkább kapcsolattartás formájában marad fenn.

A Csjt. nem határozta meg a kapcsolattartás célját, és nem teszi meg ezt a Ptk. sem, de a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet (Gyer.) a következőképpen fogalmaz: a kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult más személyek közötti családi kapcsolatot fenntartsa, és a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy pedig köteles biztosítani a zavartalan kapcsolattartást.

A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

Akár az egyik, akár mindkét szülőtől külön él a gyermek, a kapcsolat fenntartásának követelménye főszabályként érvényesül. A kapcsolattartás a szülő jogosultsága, ugyanakkor kötelezettsége is, ám ezt a kötelezettséget kikényszeríteni aligha lehet, illetve ha lehetne is, a gyermek érdekét nem szolgálná. A kötelezettség szó ugyanakkor kifejezésre juttatja a jogalkotó elvárását: a gyermekért való felelősség nem szűnik meg a szülők párkapcsolatának megszűnésével, és a kapcsolattartás nem egyszerű találkozást jelent (természetesen azt is), hanem annál sokkal többet. A szülő részben így támogathatja, segítheti gyermekét, és adhatja át neki azokat a készségeket, tapasztalatokat, amelyeket a sikeres felnőtt élet megkezdéséhez fontosnak ítél, másfelől a sikeres kapcsolattartások alkalmával érezheti a gyermek, hogy az ő személye értékes szülőjének (szüleinek).

Amennyiben a kapcsolattartás mind a gyermek, mind a szülő érdekét szolgálja, akkor védett intézmény. Ha azonban a gyermek érdekét a kapcsolattartás veszélyezteti vagy sérti, a gyermek ezen érdekének a védelme felülírja mind az ő, mind a szülő kapcsolattartáshoz fűződő jogát. Ehhez azonban bíróság vagy gyámhatóság döntésére van szükség.

A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

Szünetel a szülő szülői felügyeleti joga, ha

a) a szülő cselekvőképtelen;

b) a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét;

c) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;

d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;

e) a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult;

f) a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;

g) a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;

h) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el.

A szülői felügyelet szünetelése esetén főszabály a különélő szülő kapcsolattartási joga, ha azonban a szülői felügyeleti jog megszűnt, akár a törvény erejénél fogva, akár azért, mert a bíróság ítéletével megszüntette a szülő szülői felügyeleti jogát, főszabályként a kapcsolattartási jog hiányáról beszélhetünk. 

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette: aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával, vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyta, s a gyermekért hat héten belül nem jelentkezett, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

Ezekben az esetekben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldást szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.