Lehet titkos az indok? – Az üzleti titokká nyilvánítás indokának kezelése a közbeszerzési eljárásokban

Szerző(k): Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2018.01.04 | Közbeszerzés

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét, ami fontos eszköze az ajánlatkérői döntések jogszerűsége ajánlattevők/részvételre jelentkezők általi ellenőrzésének, és adott esetben alapja a felfedett jogsértésekkel kapcsolatos jogorvoslati igények érvényesítésének.

Az üzleti titokká nyilvánítás újragondolt szabályozása nemcsak azon szigorított, hogy mit nem lehet üzleti titokká nyilvánítani (a gazdasági szereplők nevén, elérhetőségén és az értékelésre kerülő, számszerűsíthető ajánlati elemeken túl a kifejezett tilalmakat tartalmazó felsorolásban szerepelnek például az elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhető adatok, az Info törvény értelmében közérdekből nyilvános adatok, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása tekintetében előírható igazolások többsége vonatkozásában benyújtott információk, adatok stb.), hanem azáltal is szigorította az üzleti titokká nyilvánítás lehetőségét, hogy előírásra került: a gazdasági szereplők az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást kötelesek csatolni, amelyben részletesen alátámasztják, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számukra aránytalan sérelmet. A Kbt. azt is rögzíti, hogy a gazdasági szereplők által adott indokolást nem lehet elfogadni, ha az az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az üzleti titok szabályozás általános alkalmazási kérdéseiről korábbi blog-bejegyzésünkből tájékozódhatnak: Minden titok kiderül egyszer?

Jelen bejegyzésben a szabályozás egyetlen részletkérdésére koncentrálunk, arra, hogy vajon magát, a fentebb említett indokolást üzleti titokká lehet-e minősíteni, avagy sem.

Mindkettő megoldás mellett hozhatóak fel érvek és ellenérvek:

• ha az indokolást üzleti titokká lehetne minősíteni, akkor a konkurens gazdasági szereplők – egy esetleges iratbetekintés során – nem tudnának meggyőződni arról, hogy valóban csak indokolt körben került-e sor az üzleti titokká nyilvánításra, ami újabb visszaélésekhez vezethetne;
• amennyiben ugyanakkor az üzleti titokká nyilvánítás indokolása nem lenne üzleti titokká nyilvánítható, mivel az üzleti titokká nyilvánítást alátámasztó indokolás nem lehet általános, és részletesen alá kell támasztania, hogy az adott információk vagy adatok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna a gazdasági szereplő számára aránytalan sérelmet, kérdéses, hogy miként lehet az indokolást úgy megadni, hogy a törvényi követelményeknek is megfeleljen, de egyúttal az üzleti titoknak minősített adatokra/információkra ne derüljön fény…

A kérdést a Kbt. nem rendezi egyértelműen, ezért fontos a Közbeszerzési Döntőbizottság D.651/19/2016. számú határozata, amely e tekintetben a következőket rögzítette:

„A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a Kbt. 44. §-a egyetlen rendelkezése sem biztosít olyan védelmet az üzleti titok indokolása körében, mint amilyet a törvény által biztosított körben jogszerűen alkalmazott üzleti titokesetén lehetővé tesz.

Ez alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor a fentiek szerint nem állapította meg a (…) Kft. ajánlatának érvénytelenségét és nem engedett a kérelmezőknek betekintést az az üzleti titok indokolásba.”

A Közbeszerzési Döntőbizottság döntése értelmében nem lehet tehát üzleti titokká nyilvánítani magát az üzleti titokká nyilvánítást alátámasztó indokolást, az erre vonatkozó kifejezett Kbt.-beli megengedő szabályozás hiányában.

Összefoglalóan: lényeges, hogy az üzleti titokká nyilvánításra vonatkozó indokolást a gazdasági szereplők az üzleti titkot tartalmazó elkülönített jelentkezési/ajánlati résztől elválasztva helyezzék el az ajánlatban, illetőleg részvételi jelentkezésben, és úgy fogalmazzák meg azt, hogy egyszerre legyen konkrét és részletes, de mégse fedje fel magát az üzleti titkot.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.