A levert virágcserép esete, avagy egyes épületkárok #2

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2017.08.31 | Ingatlan

Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át.

Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyről véletlenül levert virágcserepek, vagy a házibuli hevében az ablakon kidobott pezsgősüvegek által okozott károkat. Tekintettel arra, hogy a kidobással, kiejtéssel vagy kiöntéssel okozott károk lényegében egyazon elbírálás alá esnek, a következőekben csak a kidobásra hivatkozom.

Az épületből tárgyak kidobásával okozott károkért való felelősség tekintetében különbséget kell tenni, hogy az épület valamely lakásából vagy az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből kerül kidobásra a tárgy.

Tárgynak a lakásból való kidobásával okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Amennyiben pedig a lakásban jogosulatlanul tartózkodó személy okozza a kárt, és ezt a lakás használója bizonytani is képes, úgy a lakás használója mentesül a kártérítési felelősség alól. Természetesen, ha a lakást a tulajdonosa használja, akkor a kárért ő maga a felelős. Mindez azt jelenti tehát, hogy a vendégeink magatartásáért mi magunk is helytállni tartozunk.

A jogszabály nem ad pontos iránymutatást a használat időtartama tekintetében, azaz, hogy mennyi idő elteltével, és milyen feltételekkel válik valaki látogatóból használóvá. Ennek relevanciája lehet, ha szívességi alapon valaki szállást ad a lakásában, vagy akár a manapság népszerű „Airbnb-zés” tekintetében is: ha valaki egy éjszakára biztosít szállást, és ekkor történik a károkozás, a lakás használójának a szállóvendég minősül vagy az, aki kiadja; esetleg mindketten? Erre a kérdésre absztrakt választ nem lehet adni, minden esetben az összes körülmény mérlegelése alapján lehet a megoldást megtalálni.

Ugyanezek a szabályok nemcsak a lakásokra, hanem üzlethelyiségekre, irodákra és más hasonló helyiségekre is vonatkoznak.

A fentiekhez képest az épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kidobásával okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel. Ebben az esetben az épület tulajdonosa nem tudja azzal sem kimenteni magát, ha bizonyítani tudja, hogy a károkozó személy jogosulatlanul tartózkodott ott. Ez a nagyobb társasházakban bírhat jelentőséggel; az ott lakóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a lépcsőházi ajtók rendszeres zárásával, hogy arra jogosulatlanul a lépcsőházba ne jussanak be, hiszen az általuk okozott károkért a tulajdonosok egyetemlegesen kötelesek helytállni.

Mind a lakás használójának, mind az épület tulajdonosainak lehetősége van arra, hogy megnevezzék a károkozót; ebben az esetben sem szűnik meg a helytállási kötelezettség, azonban csak kezesként felelnek: akkor kötelezettek a károsulttal szemben helytállni, ha a megnevezett károkozó nem teljesít.

Amennyiben a lakás használója vagy az épület tulajdonosa a károsulttal szemben helytállt, a ténylegesen felelős személlyel szemben a kár megtérítését követelheti.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.