Magas az öröklési illeték? Így lehet csökkenteni!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2017.09.14 | Ingatlan

Korábbi bejegyzésemben az ingatlanok egy speciális körének, a termőföldek örökléséről írtam, jelen írásom pedig általánosságban az ingatlan öröklésével kapcsolatos illetékfizetési szabályokra koncentrál.

Ingatlan öröklése esetén fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek fel az ingatlan megszerzésével kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy főszabály szerint öröklési illetéket kell fizetni a belföldön lévő ingatlan hagyaték (örökség) megszerzése esetén.

Köztudomású, hogy mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka stb., illetve felmenő egyenes ági rokonok: szülő, nagyszülő stb.), túlélő házastársa és bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész.

Kevéssé ismert azonban, hogy az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből is illetékmentes 20 millió forint értékű rész, tehát egy 15 millió forint értékű lakás öröklése esetén illetéket nem kell fizetni.

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon öröklése feltételesen illetékmentes (amennyiben más illetékmentességi ok nem áll fenn): az illetéket nem kell megfizetni, amennyiben az örökös a telken a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Fontos, hogy a lakóház építési szándékot legkésőbb az adóhatóság által postázott illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig be kell jelenteni az adóhatóságnak.

És ha nem vagyok jogosult illetékmentességre?

Ekkor sem kell elkeseredni, bár az öröklési illeték mértéke igen magas: lakástulajdon esetén az ingatlan tiszta értékének 9%-a, egyéb ingatlan esetében pedig 18%-a, azonban az öröklési illeték alapja, az ingatlan tiszta értéke „optimalizálható”.

Mit is jelent a megszerzett vagyon (jelen esetben az ingatlan) tiszta értéke? A tiszta értéket akkor kapjuk meg, ha levonjuk a megszerzett vagyon forgalmi értékéből a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét.

Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei bizonyítás nélkül is elfogadhatóak, mint az illeték alapját csökkentő terhek (a gyakorlatban ez az összeg kb. 300.000,- Ft), azonban a többi adósság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni.

Fontos tudni, hogy a hagyatéki terhekhez kell számolni az örökhagyónak az örökös felé fennálló tartozásait is.

Egy egyszerű példával vázolom, hogy hogyan működik ez a gyakorlatban: Két testvér örököl ½ – ½ arányban egy nyaralót, amelyet közösen használnak.

Az egyik testvér jelentős, több millió forint értékű felújítást hajt végre a nyaralón, ezt követően nem sokkal a másik testvér meghal, gyermeke nincs, így az örököse a felújítást fizető testvér.

A hagyatéki leltár során kiállított adó- és értékbizonyítványban a nyaraló forgalmi értékét 25 millió forintban állapítják meg. Mivel ½ részben az örökös tulajdonában áll az ingatlan, az öröklési illeték alapja az érték fele, 12,5 millió forint lesz.

Tekintve, hogy a nyaraló nem minősül lakástulajdonnak az örökös testvérnek 18%-os mértékű illetéket kell fizetnie (12,5 millió forint tiszta érték esetén 2,25 millió forintot). Ez igazán méltánytalan helyzetet teremtene, hiszen az ingatlan értékét jelentősen növelte a felújítás, amelyet az örökös fizetett. Mi tud tenni az örökös (testvér)? A hagyatéki eljárás során hagyatéki teherként bejelenti a felújítás költségeit, hiszen a testvérével nem számoltak el a felújítás összegével.

Amennyiben a példában szereplő felújítás költsége 10 millió forint volt, akkor 5 millió forint összegű követelést jogosult bejelenteni (hiszen az ingatlan ½ része korábban is az ő tulajdonában volt). Így a hagyatéki tiszta értéke már jelentősen alacsonyabbá válik.

A 12,5 millió forint forgalmi értékből le kell vonni az 5 millió forint felújítási költséget, az esetleges temetési költséget (300 ezer forint összegig nem szükséges igazolni) és közjegyzői díjakat, mint hagyatéki terheket (és ha más hagyatéki teher nincs), így kapjuk meg a hagyaték tiszta értékét.

Jelen példánál maradva a hagyaték tiszta értéke már csak 7,2 millió forint, így a fizetendő illeték összege is 1,296 millió forintra csökken (a tiszta érték 18 %-a).

Lényeges, hogy a teher fennállását és mértékét igazolni kell, a fenti példának megfelelő élethelyzetben célszerű, ha felújítási munkákról megőrizzük a számlákat, hogy azokat az illeték kiszabási eljárás során be tudjuk mutatni.

Nagyobb értékű ingatlanok öröklése esetén mindenképpen érdemes szakemberrel egyeztetni még a hagyatéki tárgyalást megelőzően, mert a későbbiekben még abban az esetben is felmerülhetnek adózási kérdések, ha éppen valamely kedvezmény alapján illetékfizetési kötelezettség nem áll fenn (a későbbi értékesítés során).

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.