Meddő próbálkozás a meddő átszállítása?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.06.21 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Előfordulhat, hogy a külszíni bányászat során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, rekultivációja során az érintett bányában nem áll rendelkezésre elegendő töltőanyag a tevékenység megfelelő elvégzéséhez.

Magától értetődő lenne, hogy ebben az esetben a bányavállalkozó egy másik bányájában felhalmozódott meddő anyagot használjon fel a bezárás előtt álló bánya rekultivációjához.

Megtehető-e ez minden további nélkül, hiszen a bányavállalkozó saját tulajdonában álló meddő anyag felhasználásáról lenne szó?

A helyzet a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján korántsem ilyen egyszerű.

A rekultivációval érintett bányától eltérő, másik bányában található meddő anyag felhasználásának ugyanis bányászati és hulladékgazdálkodási feltételei is vannak.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 27. § (1) bekezdése szerint a meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv (MÜT) szerint kell végezni.

Erre figyelemmel, annak a bányának a MÜT-jében, amelyből a meddő anyag elszállítása történik, fel kell tüntetni a meddőhányó-hasznosítási tevékenységet.

Amint arra egy korábbi cikkben is utaltunk (Félig teli vagy félig üres? A feltöltés mint a hulladékhasznosítás egyik módja), a rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő olyan anyag használható fel, amely rendelkezik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 9. § (1) bekezdésében foglalt hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló dokumentumokkal.

A Ht. 2. § (4) bekezdése alapján a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel (jelen esetben ilyen lenne a kitermelt meddő), a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

A környezetvédelmi hatóságok álláspontja jelenleg töretlen abban a kérdésben, hogy amennyiben valamilyen anyagot nem a kitermelés helyén használnak fel – amilyen anyag jelen esetben a meddő lenne –, akkor az hulladéknak tekintendő, és hasznosítási műveleten kell átesnie.

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerint a meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési MÜT alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapíttatni. Javasolt tehát ebben az esetben a kitermelt meddőt földtani szakértővel bevizsgáltatni, aki megállapítja annak összetételét.

Ezen földtani szakvéleményhez a Ht. megszorító értelmezése alapján valamilyen, a 43/2016. FM rendeletben szereplő hasznosítási műveletnek is társulnia kellene annak érdekében, hogy a Ht. 9. §-a alkalmazható legyen.

Álláspontunk szerint elsősorban a 43/2016. FM rendelet 2. számú mellékletében megjelölt R5 hasznosítási művelet jöhet szóba, amely egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását).

A hasznosítási műveletet kizárólag arra megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozó jogosult elvégezni.

A Ht. jelenleg hatályos 63. § (5) bekezdése ugyan tartalmaz egy olyan szabályt, mely szerint a kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglévő anyag termelőjének kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a Ht. 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak, tekintettel azonban arra, hogy az ominózus kormányrendelet még nem került megalkotásra, a Ht. ezen előírása egyelőre alkalmazhatatlan.

A kormányrendelet megszületése esetén a meddő tekintetében a hasznosítástól el lehet tekinteni, amennyiben az anyag megfelel a majdan megszületendő rendelet feltételeinek.

Addig azonban értelmezésünk szerint a meddőt másik bányájukban felhasználni szándékozó bányavállalkozóknak végig kell járniuk a fenti procedúrát.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.