Még mindig nem minden arany, ami CSOK

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.07.03 | Ingatlan

Korábbi blogbejegyzésemben egy megtörtént esetet feldolgozva mutattam be, hogy gyönyörű látványtervek ide, elvi építési engedély oda, nem minden építési beruházás felel meg a CSOK igénybevételére vonatkozó feltételeknek. Több megkeresést is kaptam a bejegyzésemet követően az „új lakás” fogalmának értelmezése vonatkozásában, ugyanis a szóban forgó rendelkezés jelentős fejtörést tud okozni.

A CSOK igénybevételét a kormány az új és a használt lakások vonatkozásában külön rendeletben rendezte. A jogalkotó az új lakás fogalmát határozta meg, míg a használat lakás fogalma tekintetében annyit mondott, hogy minden lakás használt lakásnak minősül, amelyik nem felel meg az új lakás fogalmának.

Az új lakás fogalmát meghatározó jogszabályi rendelkezés egyik bevezető fél mondata okozza az értelmezési nehézségeket: „új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével (…)”. Ezt követően a jogszabály a) pont alatt tárgyalja az alapozástól újonnan épített ingatlanokat, b) pont alatt pedig a tetőtér beépítését, és az emelet ráépítését.

A probléma teljes körű feltárásához még egyetlen OTÉK-beli fogalmat kell ismertetni: „az átalakítás meglévő építmény, építményrész (…) megváltoztatás érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység”.

A probléma magját az adja, hogy a jogalkotó egyaránt kiemelte a kivételt a definíció a) pontja szerinti alapoktól kezdődő építésből és a b) pont szerinti ráépítés alól is, ezzel jelezve, hogy az átalakítás sem a tetőtérben, sem az épület más szintjén nem jogosít új lakás után igénybe vehető CSOK támogatásra. Kétségeket támaszt, hogy a jogalkotó rendszertanilag miért így szerkesztette a jogszabályt, hiszen az „alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített” feltétel miatt az átalakítás kiemelése indokolatlan; ezek halmaz-részhalmaz viszonyban állnak egymással.

Ebből következően egy átalakítási munka (pl. irodából lakás kialakítása) eredményezhet új lakást, de az nem jogosít CSOK igénybevételére  (a tetőtér/emelet beépítését kivéve).

Megvizsgálva továbbá hogy, milyen eredményre jutnánk, ha az átalakítást, mint kivételt másképp értelmeznénk arra figyelemmel, hogy azt a jogalkotó az „Új lakás” fogalmával egy sorban emelte ki: e megengedő értelmezés alapján arra a nyilvánvalóan abszurd eredményre jutnánk, hogy minden átalakítás egyúttal új lakást létrejöttét is eredményezi; így ezt az értelmezést el kell vetni.

Az új és használt lakás fogalmából, illetve az átalakítás és a bővítés CSOK rendeletben és OTÉK-beli meghatározásából következően az alábbiak szerint lehet a CSOK igénybevételét osztályozni:

Meglévő építmény (kivéve emeletráépítés és tetőtér-beépítés)

Meglévő lakás átalakítása – nem jár CSOK

Meglévő lakás felosztása több lakásra – nem jár CSOK

Meglévő nem lakás építményből bővítés nélkül történő több lakás kialakítása – Használt lakás után igényelhető CSOK

Meglévő építményhez új építményrész hozzáépítése, ha az új lakás a már meglévő építmény részét is képezi – Használt lakás után igényelhető CSOK

Meglévő építményhez új építményrész hozzáépítése, ha az új lakás kizárólag csak ezen új részen fekszik – Új lakás után igényelhető CSOK

Emeletráépítés és tetőtér-beépítés:

Tetőtér beépítése, emelt ráépítése legalább 2 lakással – Új lakás után igényelhető CSOK

Tetőtér beépítése, emelet ráépítése 1 lakással ­– Használt lakás után igényelhető CSOK

A fentieket összegezve tehát egy építményen belül mindig egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott lakás megfelel-e a támogatás igénybevételéül előírt feltételeknek.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.