Megéri a termőföldet belterületbe vonni?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.08.03 | Bánya- és energiajog

Termőföld belterületbe vonását elsősorban azoknak éri meg átgondolni, akik a termőföldet a továbbiakban nem mezőgazdasági műveléssel kívánják hasznosítani.

A termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő. A helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletek formájában – jellemzően településszerkezeti terv, illetve szabályozási terv elfogadásával, módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az általa kijelölt külterületetek a településszerkezeti tervben meghatározott fejlesztési, terület-felhasználási célok megvalósítása érdekében belterületbe vonásra kerüljenek.

Mivel az önkormányzat megkerülhetetlen, ha belterületbe szeretnénk vonni termőföldünket, így mindenképpen érdemes az önkormányzattal egyeztetni a belterületbe vonás menetéről, feltételeiről, illetve egyáltalán arról, hogy mely ingatlanokat terveznek egyáltalán belterületbe vonni. Az ingatlan tulajdonosoknak az a lehetősége is megvan, hogy kezdeményezzék az ingatlanuk belterületbe vonását, amelynek eredményeként a települési önkormányzat képviselő-testülete, ha az a terület felhasználási céljainak megfelel, határozatot hozhat a belterületbe vonás szándékáról.

Ha termőföldünket szeretnénk belterületbe vonni, akkor többek között egy belterületbe vonási vázrajzot kell készíttetnünk egy földmérővel, amelyet a földhivatalnak záradékolnia is kell, továbbá egy földvédelmi eljárást is le kell folytatni, amelynek során a termőföld terület végleges más célú hasznosítását engedélyezi az ingatlanügyi hatóság.

A földvédelmi eljárást az önkormányzat kezdeményezi a kérelmünkre. Ennek során az önkormányzat általában vállalja, hogy a kérelmet a mellékletekkel együtt elkészíti, azonban a más célú hasznosítással járó fizetési kötelezettségeket (igazgatási szolgáltatási díj, földvédelmi járulék stb.) már a tulajdonosnak kell viselnie.

Végül a más célú hasznosítás engedélyezését követően kerülhet sor a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésére. Ez alapján válik a külterületi ingatlanunk belterületi ingatlanná.

Azáltal, hogy termőföldünk a belterületbe vonással már nem minősül termőföldnek, és adott esetben más övezeti besorolású területhez (pl. lakóövezet) kerül, az ingatlan használatának, hasznosításának feltételei, a beépíthetősége gyökeresen megváltozik. Például nem vonatkoznak már rá a termőföldek használatára, hasznosítására vonatkozó szigorú szabályok, lehet már rá házat építeni stb., és ezen paraméterek megváltozása bizony az ingatlan értékére is igen jelentős hatást gyakorolhat, így mindenképpen  megérheti azoknak, akik nem igazán akarnak vagy tudnak mit kezdeni a termőföldükkel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.