Megtartja az ügyvéd a titkom akkor is, ha nem őt bízom meg?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2018.09.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Sokszor hallottunk már arról, hogy az ügyvédek titoktartásra kötelezettek. Azaz, ha egy ügyvéd számára megbízást adunk bármely ügyben, biztosak lehetünk abban, hogy az üggyel kapcsolatos minden átadott információ nem juthat harmadik személy tudomására.

De köteles-e titoktartásra az ügyvéd, ha a személyes vagy az írásos konzultációt követően mégis úgy döntünk, hogy nem bízzuk meg, és nem írunk alá megbízási szerződést és meghatalmazást?

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezése szerint „ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. (…) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani.”

Elsőként járjuk körbe az ügyvédi titoktartási kötelezettség terjedelmét! Ahogy a fentiek alapján is látható, a kötelezettség nem csak kifejezetten az ügyvédre terjed ki, hanem minden, az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyre, ilyenformán az ügyvédi irodákban dolgozó alkalmazottakra, ügyvédjelöltekre, asszisztensekre is. Ezen túlmenően, az irodával nem munkaviszonyban álló, egyéb jogviszonyban együttműködő személyekre is (pl. könyvelő vagy rendszergazda).

Mindezeken túl lényeges, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség körébe eső, általunk átadott információkat a jogszabály nem csak természetes személyek, hanem a hatóságok előtt is védi, ebből következően amennyiben az ügyvédnél hatósági ellenőrzés történik (pl. adóellenőrzés), titkaink védelem alatt állnak, egy esetleges hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat.

A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és az ügyvéd birtokában lévő minden iratra is.

Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a titokgazda, vagyis a megbízó, annak jogutódja vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést. Azonban olyan tényről és adatról, amelyről büntetőügyben mint védő szerzett tudomást, felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

Kérdésként szokott felmerülni, hogy meddig tart a titoktartási kötelezettség. A kötelezettség időben nem korlátozott, ebből következően a megbízás teljesítése, bármilyen okból történt megszűnése, felmondása esetén, azt követően is fennáll.

És itt jutunk el a címben szereplő kérdésig: fennáll-e a kötelezettség akkor, ha létre sem jön a megbízás az ügyvéd és a megbízó között? Röviden: természetesen igen!

Amikor felkeresünk egy ügyvédet, ügyvédi irodát valamilyen üggyel, teljes körű tájékoztatást és információt csak abban az esetben kaphatunk a szükséges lépésekről, az ügy várható kimeneteléről, valamint az ügyvédi munkadíj mértékéről, ha az üggyel kapcsolatos minden adatot, tényt átadunk az ügyvéd részére a konzultáció során. Az egyeztetést követően pedig szabadon dönthetünk, hogy adunk-e megbízást az érintett ügyvéd részére.

A megbízás szándékával átadott információ különbségtétel nélkül az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá esik. Akkor is, ha pusztán egy rövid jogi tanácsra van szükségünk, vagyis, az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik.

A fentiekből következően, amennyiben ügyvédhez fordulunk, legyünk bizalommal, adjunk át minden szükséges információt az ügyünkkel kapcsolatban már az első egyeztetés alkalmával, így még professzionálisabb segítséget kaphatunk. Ha még nem vagyunk biztosak abban, hogy meghatalmazást szeretnénk adni az ügyvéd részére, az ügy megbeszélésese során ebben az esetben is forduljunk bizalommal az ügyvédhez, ügyvédi irodához, hiszen titkaink, adataink biztonságban lesznek megbízási szerződés létrejötte nélkül is. Hovatovább – ez pedig már stratégiai kérdés – teljes körű információátadás nélkül az ügyvéd sem tudja megfelelő színvonalon képviselni érdekeinket, és jogi igényünket bukhatjuk el az esetleges visszatartás miatt.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.